Rendszerváltás és az MTI

	A légiközlekedés korszerűsítéséről tárgyalt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága
1990. február 20., kedd - A légiközlekedés helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyalt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága keddi kihelyezett ülésén, a Ferihegyi repülőtéren. Mint Jahoda Lajos, a MALÉV vezérigazgatója elmondta, 1997-ig az utolsó, jelenleg még működő szovjet típusú repülőgépét is lecseréli magyar légiközlekedési vállalat, s gépparkját a MALÉV alapvetően Boeing-repülőkkel újítja fel. Ez rendkívül nagy összegű beruházást igényel, aminek megvalósítására többféle lehetőség is kínálkozik. Így szó van arról, hogy megvizsgálják a MALÉV privatizálási lehetőségét. Tizennégy, zömében külföldi cég jelentkezett arra a pályázatra, amelyet a közlekedési tárca és a MALÉV együttesen hirdetett, hogy a privatizáció lebonyolításához tanácsadó szervezetet keressenek. A képviselők támogatták, hogy a magyar légiközlekedés repülőgépparkjának fejlesztése a MALÉV versenyképességét is javító privatizációs program keretében valósuljon meg. A bizottság az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem tárgyalt a deregulációs törvényjavaslatról, mert a téma előadója, Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes nem érkezett meg az ülésre. A képviselők 13 egyetértő, négy ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett úgy döntöttek: nem javasolják, hogy az Országgyűlés tárgyalja Morvay László és Tallóssy Frigyes képviselő indítványát a kamatadó eltörlésére, mondván, hogy a témában döntsön majd az új Parlament. (MTI) 1990. február 20., kedd 15:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A légiközlekedés korszerűsítéséről tárgyalt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (1. rész)
1990. február 20., kedd - A légiközlekedés helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyalt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága keddi kihelyezett ülésén, a Ferihegyi repülőtéren. A nagy számban megjelent képviselőket Jahoda Lajos, a Malév vezérigazgatója és Erdei Tamás, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság igazgatója tájékoztatta a magyar légiforgalom eredményeiről, jövőbeni kilátásairól. Ami a két vállalat gazdasági ügyeit illeti: az LRI költségvetésének fele állami támogatás, de a kiadások fedezetének biztosításában egyre nagyobb szerepet szánnak a vállalkozásoknak. A Malév devizabevételei 90 millió dollárral haladják meg kiadásainak összegét, s egy dollárt 44 forintért termelnek ki. Hazánk légikikötője az elmúlt tíz év során végrehajtott, összességében 15 milliárd forintos fejlesztés eredményeként európai színvonalú lett, de a növekvő légiforgalom miatt újabb beruházásokra van szükség. Az elképzelések között szerepel, hogy Ferihegy II. fogadóépületét bővítik tovább úgy, hogy évente 6 millióval több utas fogadására legyen alkalmas, a régi, az I-es repülőtér épülete pedig majd a kisebb magángépeket, a bérelt járatokat és a belföldi légiközlekedést szolgálja ki. 1997-ig valamennyi, jelenleg még működő szovjet típusú repülőgépét kiselejtezi a Malév. Az utolsó TU-134-esét 1994-ben vonja ki a forgalomból, a TU-154-esek közül pedig 1995 után már csak három repül, még két évig. Mivel addig nem várható, hogy a szovjet gyártók új, világszínvonalú típusokkal jelentkeznének, a Malév alapvetően Boeing repülőkkel újítja fel gépparkját. Az új repülőgépeket a tervek szerint már nem bérelnék, hanem azok a Malév tulajdonában lennének, gazdaságossági megfontolásból. Már folyamatban van annak a minisztertanácsi határozatnak a felülvizsgálata, amely szerint a Malév csak lizing formájában juthat új nyugati gépekhez. A géppark rekonstrukciója rendkívül nagy összegeket emészt majd fel. A források biztosítására három lehetőség - adókedvezmény, hosszú lejáratú hitel, vagy működőtőke bevonásával a Malév privatizációja - kínálkozik. Mint Kálnoki Kis Sándor közlekedési miniszterhelyettes elmondta, tizennégy, jobbára külföldi cég jelentkezett arra a versenytárgyalásra, amelyen a közlekedési tárca és a Malév a vállalat privatizálásának lebonyolításához tanácsadókat keresett. (folyt.köv.) 1990. február 20., kedd 17:38
Vissza »

	A légiközlekedés korszerűsítéséről tárgyalt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (2. rész)
A jelentkezők közül a First Boston befektetési bank került ki győztesen, s most már a privatizáció stratégiájának kidolgozása a feladat. A képviselők támogatták, hogy a magyar légiközlekedés repülőgép-parkjának fejlesztése a Malév versenyképességét is javító privatizációs program keretében valósuljon meg. Az ülésen szóba került még, hogy nyolc vidéki repülőtér bekapcsolásával tervezik a belföldi légiforgalom indítását. Mint azonban kiderült, a kisebb vidéki repülőterek tulajdonjoga egyelőre rendezetlen. Azok ugyanis a volt MHSZ kezelésében voltak, s így most nincs kivel tárgyalni az átvételükről. A képviselők személyesen is meggyőződhettek Ferihegy technikai színvonaláról, az ülés keretében a repülőtér több fontos objektumára is ellátogattak. Kérdéseik nyomán megtudhatták, hogy a magas szakképzettséget igénylő, s a forgalom biztonsága szempontjából meghatározó munkaköröket más ágazatokhoz viszonyítva is nagyon alacsony fizetésért látnak el egyetemet végzett, legalább egy idegen nyelvet jól beszélő emberek. A bizottság az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem tárgyalt a deregulációs törvényjavaslatról, mert a téma előadója, Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes nem érkezett meg az ülésre. A képviselők 13 egyetértő, négy ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett úgy döntöttek: nem javasolják, hogy az Országgyűlés tárgyalja Morvay László és Tallóssy Frigyes képviselő indítványát a kamatadó eltörléséről, mondván, hogy a témában döntsön majd az új Parlament. (MTI) 1990. február 20., kedd 17:40
Vissza »