|
|
|
|
Egy Országgyűlési képviselő: Szájer József
|
------------------------------------------
London, 1990. augusztus 11. (BBC, Panoráma) - Farkas Csilla interjút készített a szabadon és demokratikusan megválasztott magyar képviselővel, Szájer Józseffel, a Fidesz képviselőjével:
- Szájer Józsefet kérdezem arról, hogy milyen egy magyar képviselő? Kezdjük talán azzal, hogy mi a foglalkozása, mit tart a foglalkozásának?
- Eredetileg jogot oktatok az Eötvos Lóránd Tudomány Egyetemnek a Jogi Karán, annak a Római Jogi Tanszékén jogtörténetet, illetőleg a Bibó István Szakkollégiumban jogelméletet, jogfilozófiát. Ezt a mesterségemet a parlamenti képviselőség mellett is szeretném folytatni, nyilván jóval redukáltabb időben. Mivel a kettő egymással nagyon szoros összefüggésben van, tehát a jognak a tanítása és a jognak az alkotása, ezért nem érzem egymással ellentétesnek a kétfajta tevékenységet.
- Szakmájának továbbra is a tanárt tekinti?
- Azt hiszem, hogy mind a kettőt. Nyilván történyhozóként is valamifajta tanári tevékenységet, akár tudósi tevékenységet is folytatunk. Én nagyon fontosnak tartom, hogy azok a jogszabályok, amelyek itt a Parlamentben születnek - különösen az alkotmányos jelentőségű jogszabályok - tehát az a terület, amely engem leginkább érdekel az emberi jogonak a kérdése, a polgári szabadságjogoknak a kérdése, azok jogilag és filozófiailag is megfelelőek legyenek, szövegezésükben is megfelelőek legyenek, hiszen éppen azt tanítom egyébként az egyetemen, hogy hol vannak a hibák a jogszabályokban és melyek azok a problémák. Itt törvényhozóként beleszólhatok abba, hogy javítsunk a törvényeken. Ez néha sikerül, néha nem sikerül, már mint a javítás, hiszen az embert vagy nem szavazzák le, vagy leszavazzák. (folyt.)
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szájer-interjú - 1. folyt.
|
- Külön így, hogy képviselővé, vagy képviselőségre való készülés, ilyen nem volt. Nyilván a jogi tanulmányaim - az Egyesült Államokban, Anliában és az oxfordi egyetemen folytattam korábban tanulmányokat -, amelyek főleg jogfilozófiai jellegűek, illetőleg alkományjogi jellegűek voltak, amelyek most nagyon sokat segítenek abban, hogy az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságában az új törvényeknek a megszületésében aktívan részt tudjak venni. A legutóbbi alkománymódosításban is nagyon sok módosító indítványomat elfogadta a parlament, amelyeknek a többsége vagy valamelyik polgári szabadságjognak a biztosítása, vagy pedig valamifajta olyan módosítás, amely szebbé, pontosábbá, olvashatóvá teszi a jogszabályokat.
- Mitől lesz képviselő egy képviselő? Attól, hogy megválasszák?
- Nyilván nagyon fontos a megválasztás, és ez sok mindenben hat az embernek a magatartására, viselkedésére. Az ideális képviselőnek annak nagyon sokoldalú politikusnak és emberi viszonylatokban is jártas személynek kell lennie - tehát olyannak, aki jól meg tudja szervezni a munkáját, abból kiindulva, hogy egy politikus, illetőleg egy parlamenti képviselő hivatalból mindenhez kell hogy értsen. Nyilván ilyen ember nincs, aki mindenhez ért. Ezután a következő lépés az, hogy meg tudja szervezni magát úgy, hogy minden dologban kompetensen tudjon nyilatkozni, illetőleg a társaival, képviselőtársaival meg tudja szervezni azt, hogy ami elhangzott akár tőle, akár társaitól az egy egységet képezzen, és valamilyen módon a politikai bölcsességet is kifejezze.
- Ön szakmailag felkészült erre a feladatra - mi mást kell még megtanulnia? (folyt.)
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szájer-interjú - 2. folyt.
|
- Nagyon fontos az emberekkel való bánásmód, illetőleg a különböző magatartás módoknak az elsajátítása. Egy képviselő szintén hivatalból és hivatásából fakadóan nagyon közvetlen kell hogy legyen az emberekkel és a kommunikációnak. A beszélgetésnek a lehetőségét mindig fenn kell tartania. Ha az ember megy az utcán abban a választókerületben ahol megválasztották, vagy sorozatban jönnek hozzá az emberek, nem fordíthat nekik hátat, el kell hogy tudjon beszélgetni, fel kell hogy tudja dolgozni azokat a problémákat, amelyeket ott hall, hiszen nyilván azt akarja, hogy újraválasszák és továbbra is képviselhesse annak a közösségnek az érdekeit, és ezt jól tudja tenni.
Ami a parlamenti munkát segíti elő, az pedig szintén a jó politikusnak az erényeit kell hogy viselje a képviselő. Péládul - konkrét esetet idézek - egy módosító indítvánnyal foglalkozik. Azt az indítványt elfogadják, például ellenzékiként - én is ellenzéki képivselő vagyok - abban az esetben meg kell tudnia választani azt a megfelelő érvelési módot, amellyel a legsikeresebben mindenki átveszi az indítványt. Jól kell tudnia beszélni, és ennek koherensnek, összefüggőnek kell lenni, mert a Parlamentben - és ez a Fidesznek is az egyik fő szabálya - hibázni nem szabad, hiszen a következő lépésben valaki feláll, és azt mondja: kérem ez nem így van.
Minden gondolat ami elhangzik felelős kell hogy legyen. Sajnos erre a magyar parlament még nem nyújt túl sok példát. De azt hiszem, hogy a Fideszben vagy a dolgokat szakmai oldalról megközelítő képviselők körében egyre elterjedtebb ez a fajta magatartásmód. (folyt.)
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szájer-interjú - 3. folyt.
|
- Természetesen érzem, hiszen különösen azt átélve, hogy ugyan nem vagyunk kormányzati tényező, de hogyha beadunk egy módosító javaslatot, akkor az egy idő után elfogadottá válhat, akkor igenis "életrekedt embereknek" a százainak vagy ezreinek a életét módosíthatja egy-egy döntésünk, egy-egy rendelkezésünk.
A felelősség az még abban is kiegészül, hogy az ember nem viselkedhet ugyanolyan módon, mint ahogyan viselkedett azelőtt mikor képiviselő volt. Nagyon sok minden fontos hogy megtartsa, hiszen ugyanolyannak kell megmaradnia, amilyen azelőtt volt a viselkedésmódoknak a többségében, és nem szabad hogy kiszakadjon abból a közegből ahonnan jött. Sok tekintetben nem viselkedhet felelőtlenül, tehát én nem követehetek el mondjuk olyan kisebb rendőrségi büntetéssel, szabálysértéssel járó dolgokat, például vezetés közben, amit máskor gond nélkül megtennék. Természetesen nem nagyobb jelentőségű dolgokról van szó, hanem arról, hogy egy jobbra kanyarodó táblánál nem kanyarodhatok balra. Hangsúlyozom: azért, mert felelős vagyok azért amit teszek, és tulajdonképpen példaértékű is az emberek számára. Ha én követek el valamifajta - akárcsak morális szempontból - olyan dolgot, ami a közvélemény számára esetleg kétes, akkor igenis a képviselőben, a jogállamban való hit inog meg az emberekben sok tekintetben - legálábbis egy ideális esetben.
- Ha jó tudom, akkor a magánember háttérbe szorul mostmár, hiszen a képviselő az, aki jelen van. Önnek van családja? (folyt.)
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szájer-interjú - 4. folyt.
|
- Feleségem és egy hároméves kislányom van. A magánélet annyiban szorul háttérbe, hogy kevésbé tud az ember a családjával foglalkozni, ugyanakkor tulajdonképpen mégiscsak a család az, ami közvetíti a problémáknak a jelentős részét az ember számára, és a képviselő is hasonlóképpen van. Ebből következik, hogy nagyon fontos a családnak a szerepe, aki segíti ebben a munkában. Ugyanakkor nyilván képviseli is valamennyire kifelé a képviselőt. A képviselő családja sem viselkedhet egészen ugyanúgy, mint annak előtte viselkedett.
- Mi a helyzet a hobbijaival?
- A hobbinak eddig a politizálás volt, mivel soha nem gondoltuk azt, hogy főállású politikusok lennénk, és hát tulajdonképpen ez az, ami kitöltötte az időnket. Nyilván örülök hogyha a családdal lehetek, ha egy nyugodt hetem van, amikor kikapcsolódhatom a politikából, illetőleg a szakmai dolgokból.
Azért néha szoktam úszni, zenét hallgatni, nagyon ritkán moziba járni. Régen nagyon szerettem moziba járni, a feleségemmel is tulajdonképpen ilyen módon ismerkedtem meg, de az utóbbi időben egyre kevesebb idő jut erre. Néha hogyha külföldön van az ember, akkor el tud egy-egy moziba, mert akkor talán több szabadideje van. +++
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|