|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. augusztus 11. (BBC, kora reggeli híradás)
Kairóban olyan értelmű döntéssel ért véget az arab csúcstalálkozó, hogy arab békefenntartó erőt küldenek Szaud-Arábia védelmének megerősítésére. A csúcstalálkozó döntését nem sokkal azután hozták meg, hogy Szadam Husszein iraki elnök felszólította az összes arabot, szent háború keretében álljon ellen a külföldi intervenciónak.
Az Arab Ligga Kairóban befejezte rendkívüli csúcstalálkozóját, melyen megegyezés született arról, hogy Szaud-Arábia Irakkal szembeni védelmére panarab haderőt küldenek az országba. De a résztvevő 20 arab vezető közül csak 12 volt a javaslat mellett. A támogatók között voltak, Egyiptom, Szíria, és az öbölmenti országok. A javaslat ellen szavazott Irak, Libia és a PFSZ. Számos országg így Jordánia fenntartásának adott hangot vagy pedig tartózkodott a szavazáskor.
A BBC tudósítója szerint nem világos még, hogy mely országok fognak hozzájárulni a tervezett panarab erő felállításához. Kairóból származó jelentések szerint az viszont világos, hogy számos arab ország követni fogja az ENSZ által meghírdetett Irakkal szembeni gazdasági embargót.
A kairói döntés csupán órákkal azt követően született meg, hogy az iraki elnök szent háborúban való egységes résztvételre sürgette az arab országokat, szemben a Perzsa öbölbeli úgymond külföldi intervencióval. Az iraki rádióban és tv felolvasott nyilatkozatában Husszein azt mondta: Szaud-Arábia hamis indokok alapján nyitotta meg kapuit az Egyesült Államok erői előtt és az iraki vezető Mekka megvédésére az amerikaiaktól és a cionistáktól felkelést sürgetett.
Felszólította az egyiptomi népet, ne vegye figyelembe kormányának álláspontját és akadályozza meg, hogy külföldi erők áthaladhassanak a Szuezi csatornán.
Az iraki vezető emellett keserű hangú támadást intézett az arab világ egyes általa korruptnak és gyengének nevezett vezetői ellen. (folyt.)
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Bush amerikai elnök elkeseredett tervként elvetette az iraki vezető szent háborút sürgető felhívását, olyan kisérletnek nevezte azt, melynek célja, hogy vele elterelje a figyelmet országa leplezetlen agressziójáról, mely Bush szerint nem fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket.
Bush azt mondta nem lát veszélyeket e retorikus kijelentésekben. A szaud-arábiai nép nem fog felkelni egy sarokba szorított radikális felhívására. - Mondta Bush -, aki emellett kijelentette: eltökélt szándékában áll, hogy Irakkal szembeni gazdasági szankciók további megszigorítása. Az amerikai elnök nem volt hajlandó a blokád szót használni, hanem mint mondta hajókat vezénylünk ki, és figyelmeztette Irakot ne tegyen kisérletet bármifélel utánpótlás szállítására a Perzsa öbölben.
Az Egyesült Államok meg fog tenni minden tarra, hogy megakadályozza az iraki olaj eljutását a világpiacra mondta Bush, aki időközben megkezdte évi szabadságát. Az elnök azonban kész azonnal visszatérni Washingtonba, amennyiben arra szükség lesz.
Bush elnök csatlakozva az Európai Közösség külügyminisztereihez ugyancsak aggodalmának adott hangot az Irakban és Kuwaitban rekedt külföldiek sorsa miatt. Úgy vélik, hogy körülbelül tizezer amerikai és nyugateurópai van még Irakban és Kuwaitban azt követően, hogy csütörtökön a jelek szerint Irak lezárta határait, melyeken már csak a diplomaták kelhetnek át szabadon.
Jordániából származó jelentések szerint további arab érkeznek az iraki határon át, de az ammani nyugatnémet követség azt közölte, tegnap óta egyetlen nyugati állampolgár sem távozhatott Irakból. Időközben az amerikai külügyminisztérium figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, legyenek elővigyázatosak mert esetleg támadások érhetik őket összefüggésben az öbölbeli válsággal.
A külföldi diplomáciai kirendeltségeket a biztonsági intézkedések fokozására szólították fel. Mind két fél folytatja katonai és légi erejének megerősítését a Perzsa öbölben. Washington nem hozta nyilvánosságra a kivezényelt katonák létszámát, de úgy vélik, hogy már több ezer amerikai ejtőernyős tartózkodik Szaud-Arábiában, ahová F-15-ös vadászgépeket vezényeltek. Három repülőgép anyahajó útban van a térség felé vagy pedig már meg is érkezett oda. (folyt.)
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Washington szerint Irak újabb ötvenezer katonát küldött erősítésként Kuwaitba. A NATO külügyminiszterei teljes támogatásukról biztosították az amerikai erők kivezénylését. Az NSZK, Kanada és Nagy-Britannia már bejelentette, hogy csatlakozik a nemzetközi erőhöz a térségben és várhatóan Belgium is így tesz.
Felszökött az arany ára a New-York-i tőzsdén, szakértők szerint mindez azt tükrözi, hogy befektetőkk továbbra is attól tartanak a feszültség ahelyett, hogy csökkenne csak tovább fokozódik a Perzsa öbölben. A tőzsde zárásakor 11 dollárral volt magasabb az arany ára, amely közel 397 dollárra emelkedett unciánként. Korábban az európai tőzsdéken is emelkedett az arany ára. A New-York-i tőzsdén nagyon zuhantak a részvények árai. A legfontosabb ipari részvénymutató 42 pontos eseést jelzett.
A román hatóságok közölték, szabadlábra helyeznek több mint 48 személyt, akiket a június közepi tüntetések során vettek őrizetbe. Közöttük lesz Szabad Demokrata Párt vezetője, Iliescu elnök egyik szókimondó bírálója is. +++
1990. augusztus 11., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|