|
|
|
|
A magyar kormány nyilatkozatáról
|
--------------------------------
München, 1990. augusztus 10. (SZER, Magyar híradó) - A Külügyminisztérimból - az imént kapott értesülés szerint - a ma esti órákban közreadják majd a magyar kormány nyilatkozatát arról, hogy Irak bekebelezte Kuvaitot. Úgy tűnik, hogy kicsit késlekedve jelenik meg ez a nyilatkozat. Vadász Jánost kérdezem, hogy véleménye szerint miről kell szólnia egy ilyen témájú nyilatkozatnak?
- Mindenekelőtt: nem elég az, hogy a nyilatkozat elítéli az agressziót - ez szükséges, ez az alapfeltétel, de ez nem elég. Szükséges az is, hogy a magyar kormány csatlakozzék fenntartás nélkül a Biztonsági Tanács döntéséhez, amelynek értelmében vállalni kell a gazdasági embargót az agresszorral, Iránnal szemben. Ez rendkívül fontos a jelen pillanatban meggyőződésem szerint.
Ha arról van szó, hogy Magyarország be kíván illeszkedni a demokratikus nemzetek sorába - ez adott esetben bizony szolidaritás- vállalást és áldozatvállalást is igényel. Mert mi, magyarok joggal reméljük azt, hogy ez a szolidaritás - áldozatvállalás, gazdasági segítség formájában, az európai intézményekhez való csatlakozás támogatása formájában - megnyilvánul Magyarország javára.
De nekünk is - a magyaroknak, a magyar kormánynak is - ennek megfelően kell cselekednie, ha arról van szó, hogy a magyar kormánynak kell ezt vállalnia. És most pontosan erről van szó Egy agresszióról van szó, egy kis, katonailag teljesen védtelen ország ellen - és hogy ezt mit jelent, azt mi magyarok tudjuk a történelem tapasztalata alapján a legjobban.
- A közép-kelet-európai térségben már a legtöbb ország adott ki erről nyilatkozatot. (folyt.)
1990. augusztus 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar kormány nyilatkozatáról - 1. folyt.
|
- Igen. Kiadott erről nyilatkozatot, vállalta ezt: a Biztonsági Tanács döntését, vagyis az embargó támogatását Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia is. Eddig Magyarország az egyetlen, aki ezt nem tette meg.
Hogy miért habozik a magyar kormány, miért habozott eddig? Vannak kereskedelmi kapcsolatok, kereskedelmi érdekek, van egy iraki tartozás is Magyarországgal szemben - 145 millió dollár...
Hozzáteszem, hogy az említett kelet-európai országoknak sokkal többel tartozik Irak: Bulgáriának egymilliárd dollárral, Romániának több mint másfél milliárddal, a cseheknek 300 millióval, Lengyelországnak 500 millió dollárral - tehát náluk a tét nagyobb volt. De gyakorlati szempontból sem ésszerű ez, mert Irakkal most aligha lehet kereskedni - nem lehet semmiképpen sem, fizikailag lehetetlen Iraktól olajat vásárolni.
Tehát még ilyen szűk gyakorlati szempontból sem érthető a habozás, a késlekedés ennek a szolidaritásvállalásnak a megtétele. +++
1990. augusztus 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|