|
|
|
|
James Baker brüsszeli nyilatkozata (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. augusztus 10. péntek (MTI-tud) - Baker
amerikai külügyminiszter péntek délutáni sajtóértekezletén a következő
nyilatkozatot tette az Észak-atlanti Tanács brüsszeli üléséről:
- Először is, hadd szóljak arról, hogy az elmúlt év során gyakran találkoztunk itt Brüsszelben, hogy megvitassunk, áttekintsünk és megünnepeljünk egyes igencsak történelmi és rendkívüli eseményeket. Ez a szövetség, hűen elveihez, több mint negyven éven át fenntartotta a békét Európában. Keményen dolgoztunk azért a napért, amelyen Európa összetartozó egész és szabad lesz. Most, hogy ez a nap közeledik, a NATO alkalmazkodik a földrész új helyzetéhez - amely, úgy gondolom, ígéretekkel teljes.
- Mindazonáltal sokkal hamarabb, mint azt bárki jósolni merte volna, a NATO tagjai egy ettől eltérő helyzethez alkalmazkodnak Európán kívül, és ez csupa veszélyt hordoz. Szaddám Huszein zabolátlan agressziója mindannyiunk számára megemelte a tétet. 1949 óta minden amerikai elnök újra leszögezte, hogy az öböl létfontosságú a Nyugat érdekei szempontjából, és hogy nem engedhetjük meg egyetlen ellenséges hatalomnak sem azt, hogy megkaparintsa energiaforrásait.
- A történelem során még sohasem volt az erre irányuló fenyegetés sem olyan valós, sem olyan közvetlen, mint ma. Tekintettel az öbölnek a világgazdaságban betöltött központi szerepére, valamennyiünk közös érdeke meghiúsítani Irak fenyegető és korlátlan ambícióit.
- A NATO tagjainak további szélesebben vett érdeke a Közép-Kelet biztonsága - ezt az eddig is erőszakkal telt vidéket még rosszabbá tette az iraki harciasság. Tény, hogy szövetségünk egyik stratégiai támaszát, Törökországot veszélyesen érintik déli határai mentén az Irak által súlyosbított veszélyek.
- Végül pedig valamennyiünk keserű tapasztalatokon alapuló mélységes érdeke bizonyítani, hogy az agresszió nem kifizetődő.
- Az iraki fenyegetésre a nemzetközi közösség által adott válasz - amelyhez különböző módon valamennyi NATO-tag hozzájárult - máris figyelemreméltó. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 23 éve először fogadott el az ENSZ-alapokmany 7. fejezete alapján kötelező erejű szankciókat. Az átfogó nemzetközi szankciók alapvető lépést jelentenek az iraki agresszió meggátolásában. A mi munkánk ma a NATO-ban része ennek a válasznak. (folyt.)
1990. augusztus 10., péntek 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
James Baker brüsszeli nyilatkozata (2.rész)
|
- Úgy gondolom, hogy a mai találkozó rendkívül hasznos volt. Demonstrálta félreérthetetlen eltökéltségünket és szolidaritásunkat a jelenlegi válságban.
- Négy pontot javasoltam és igen erős támogatás mutatkozott mind a négyet illetően.
- Először is, hogy a szövetség tagjai támogatják Bush elnök döntését, amelynek értelmében erőket telepít Szaúd-Arábiába, és mindegyikük a maga módján járul hozzá a további iraki agresszió megállításához.
- Másodszor, tartjuk magunkat Törökországgal kapcsolatos kollektív védelmi kötelezettségeinkhez.
- Harmadszor, a szövetség támogatja azokat az akciókat, amelyeket tagállamai tehetnek az ENSZ-szankciók betartatásának elősegítésére. Egyetértünk abban, hogy meg kell tenni azt, ami szükséges, hogy érvényesítsük az Egyesült Nemzetek akaratát.
- És negyedszer, újabb jelzést adtunk arra vonatkozólag, hogy a NATO olyan hely, ahol közösen konzultálhatunk és dolgozhatunk egy közös válság kezelésére. A legutóbbi események nyomása bebizonyította a NATO életerejét, amelyet a bennünket érintő legsürgősebb kihívásokról való politikai konzultációk fórumaként képvisel - ez olyan szerep, amelyről az elmúlt esztendő során sokszor beszéltünk. Valamennyien elismerjük a NATO gyakorlati értékét olyan fórumként, ahol információkat cserélünk és konzultációt folytatunk a folyamatban lévő katonai tevékenységről.
- Hadd fejezzem be a következő gondolattal. Az, amit a tagállamok az iraki fenyegetésre válaszul tesznek, jelentőségében messze túlnő az öböl helyzetén. Kihívásunk arra vonatkozik, hogy megmutassuk, a fegyveres agresszió továbbra sem kifizetődő.
- Más nemzetekkel együtt cselekedve, a NATO tagjai demonstrálják egységünket a közös veszéllyel szemben. Úgy gondolom, megmutatjuk, hogy egy új korszakban együtt dolgozhatunk az új forrásokból és új irányokból érkező fenyegetések kezelésében.+++
1990. augusztus 10., péntek 20:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|