|
|
|
|
NATO - Irak (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. augusztus 10. péntek (MTI-tud.) - A NATO
külügyminiszterei pénteken Brüsszelben teljes egyetértésben támogatták
a szövetség több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Anglia és
Franciaország által az iraki agresszió által fenyegetett országok
felkérésére tett katonai lépéseket. Mint Manfred Wörner főtitkár
beszámolt róla, abban is konszenzus volt, hogy minden tagállam az
általa megfelelőnek tartott módon járul hozzá a fenyegetett térség
védelméhez. A tagállamok teljes szolidaritásukról biztosították a
szövetség Irakkal határos egyedüli tagját, Törökországot és jelezték,
hogy az egész szövetség elleni támadásnak tekintenek minden ellene
irányuló támadást.
Az Atlanti Tanács külügyminiszteri szintű üléséről nem adtak ki közleményt. A több mint két és félórás tanácskozásról először Wörner NATO-főtitkár, majd Baker amerikai külügyminiszter számolt be az újságíróknak.
Világossá tették, hogy a szövetség a politikai lépések összehangolásában, a konzultációban, a tagállamokkal való szolidaritás kinyilvánításában tölt be közvetlen szerepet. A közel-keleti térségbe katonai erőket küldő NATO-tagállamok viszont maguk alakítják ki a katonai összehangolásra szolgáló módszereket, gépezetet. Ez nem a NATO feladata, mivel alapokmánya szerint csak a szövetség területének védelmére foganatosíthat integrált katonai szervezete révén katonai lépéseket. Ez lenne az eset, ha Törökországnak, tagállamának biztonságát fenyegetné közvetlen veszély.
Mind Manfred Wörner főtitkár, mind Baker elégedetten nyilatkozott a pénteki tanácskozásról, amely megerősítette azt, hogy a NATO továbbra is fontos szerepet tölt be a háború utáni korszakot követő új helyzetben, ennek az új szakasznak első, Európán kívüli válságában is. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Wörner főtitkár az idők jeleként értékelte, hogy - a londoni csúcsértekezlet nyilatkozatának szellemében - a szövetség azonnal tájékoztatást ad azoknak a VSZ-országoknak, amelyeknek (köztük Magyarországnak) brüsszeli nagykövetét, illetve misszióvezetőjét hivatalosan felhatalmazták az Atlanti Szövetséggel való kapcsolattartásra. (folyt.)
1990. augusztus 10., péntek 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nato - Irak (2.rész)
|
Baker amerikai külügyminiszter cáfolta, hogy repedések mutatkoznak az öbölbeli válsággal kapcsolatban kezdetben kialakult szovjet-amerikai együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy a szovjet magatartás jótékony hatásának megértéséhez meg kell gondolni, milyen más lett volna a helyzet, ha a válság akárcsak egy-másfél évvel ezelőtt tört volna ki.
Az amerikai külügyminiszter jelezte: Washington nem éri be az iraki csapatoknak Kuvaitból való kivonásával. Követeli a korábbi politikai helyzet visszaállítását és a térség biztonságának, ezen belül a hajózás szabadságának garantálását - így érzékeltette, hogy az amerikai erők kivonása semmiképpen sem várható a közeljövőben Szaúd-Arábiából és az öböl térségéből. Erőteljesen követelte az Irakban visszatartott amerikai és nyugati állampolgárok mozgásszabadságának visszaadását is a bagdadi hatóságoktól.
Baker a tanácskozáson elmondott beszédében, amelynek szövegét közzétették, kijelentette, hogy az ENSZ halálát jelentené, ha az Irak ellen életbe léptetett embargó kudarcot vallana. Jelezte, hogy pillanatnyilag Washington még nem tartja szükségesnek Irak blokádját, de az is szükségessé válhat - különben az ENSZ a Népszövetség sorsára jutna, fejtette ki.+++
1990. augusztus 10., péntek 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|