|
|
|
|
Irak mezőgazdasága az importtól függ (1.rész)
|
Washington, 1990. augusztus 10. péntek. (Amerika
Hangja/MTI) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának széles körű szankciói
Irak ellen nemzetközi kereskedelmi embargót jelentenek, beleértve
az élelmiszerszállítmányok leállítását. Az Amerika Hangja rádiadó
munkatársa az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szakértőjével,
John Parkerrel arról beszélgetett, mit jelent ez Irak számára.
Parker két évtizede kíséri figyelemmel az iraki mezőgazdasági
termelést.
Irak az élelmiszer mintegy 70 százalékát importból szerzi be, még akkor is, ha bőséges az iraki termés. 1989-ben 3 milliárd dollár értékű élelmiszert vásárolt, főleg búzát és rizst. Szárazság idején még ennél is jobban rászorul az ország a külföldi élelmiszerekre. Csaknem 80 százalékot importból kell beszerezni, a nagyvárosokban pedig még ennél is többet. Az elmúlt években már nem volt könnyű kielégíteni a 18 milliós lakosság igényeit. S ez a lakosság évente 3,5 százalékkal nő.
Irak legerősebb mezőgazdasági szektora az állattenyésztés, ez viszont szintén import takarmányra támaszkodik. Tavaly Irak 2 millió tonna szójababot és kukoricadarát vásárolt az Egyesült Államoktól erre a célra. Összességében a teljes iraki mezőgazdasági importnak mintegy 25 százaléka jön Amerikából -, éspedig kedvezményes program keretében. Ennek most vége.
Irak második legnagyobb szállítója Ausztrália és az Európai Közösség. De jelentős szerepet vállal Kanada, Törökország és Brazília is, mind az élelmiszer-, mind a takarmányszállításokat illetően. A szükséges rizsnek csaknem a felét az Egyesült Államok, a többit Thaiföld és Vietnam szolgáltatja. Irak a külföldi mezőgazdaságra támaszkodik az ipar ellátásában is: gyapotot hoz be, és cigarettagyárai az amerikai dohányt dolgoznak fel. (folyt.)
1990. augusztus 10., péntek 11:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Irak mezőgazdasága az importtól függ (2. rész)
|
John Parker, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szakértője elmondta, hogy a 8 éves iraki-iráni háborúnak súlyos következményei voltak az iraki mezőgazdaságban. A belföldi élelmiszertermelés azóta sem állt talpra.
Irak az olajon kívül rengeteg datolyát exportál, de még a datolyatermelést sem voltak képesek helyreállítani. A kormány erőfeszítéseket tett nagyszabású öntözési programok megvalósítására és elérték ugyan, hogy a nagyobb városok közelében eddig kihasználatlan földeket vonjanak be a termelésbe. Falun azonban a helyi termés alig elégíti ki a körzeti igényeket. Iraknak pillanatnyilag nincs túl sok tartaléka - mondta Parker. Az egy évre szükséges gabonamennyiségnek alig egyötödével rendelkeznek. Rizsből talán az évi igény egyhetedét tudják kielégíteni azzal, amit most tartalékolnak. Bagdadban a legtöbb élelmiszerüzlet polcai üresek, és nincs elég konzervük végszükség esetére.
Képes lesz-e Irak az embargó ellenére élelmiszert vásárolni? Aligha lesz olyan ország, amely megszegi az embargót. Irak mindössze 4 vagy talán 6 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. George Bush amerikai elnök kijelentette: az élelmiszer-embargó elengedhetetlen része az Irak elleni szankcióknak. Az elnök azonban hozzátette, hogyha az ártatlan iraki polgárokat és a gyermekeket éhezés fenyegetné a blokád miatt, fontolóra venné a humanitárius élelmiszersegély lehetőségét.
Parker úgy véli, ha a nemzetközi embargó nem is kényszeríti Irakot arra, hogy visszavonja megszálló csapatait Kuvaitból, legalább egy pozitív eredményhez vezet: rákényszerítheti Bagdadot arra, hogy megváltoztassa a politikáját a kurdokkal szemben.
A kurdok, akik brutális elnyomást és gáztámadásokat kaptak eddig az iraki kormánytól -, nagyszerűen gazdálkodnak. Elképzelhető, hogy Szaddám Huszein most majd tőlük kér segítséget a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez, és végre ad nekik földet és mezőgazdasági gépeket, amit eddig következetesen megtagadott tőlük. +++
1990. augusztus 10., péntek 11:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|