Rendszerváltás és az MTI

	Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
1990. július 20., péntek - A kormány sürgősségi indítvánnyal terjeszti a Parlament elé a Társadalombiztosítási Alap módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány azt szeretné ugyanis, ha a nyugdíjasok, illetve a kisgyermekesek már a tervezett időponttól, augusztus 1-jétől a felemelt összegeket vehetnék kézhez. A Minisztertanács lényegében ugyanolyan összeghatárokat javasol, mint amelyeket a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések parlamenti vitájában már ismertetett. A főbb tételek: a 4700 forint alatti nyugdíjakat 300 forinttal emelik, a 4700 felettieket 5000-re egészítik ki, a házastársi pótlékban részesedők jövedelempótlékát ugyancsak 300 forinttal emelik, és 300 forinttal növekedik a gyed minimuma, illetve a gyes jövedelempótléka. A saját jogú és özvegyi nyugdíjak összegét ugyancsak 300 forinttal emelik. A szociális intézkedéscsomag összesen 1.4 millió embert érint, s mintegy 1.9 milliárd forint kiadási többletet jelent. A jövő évre áthúzódó hatásokkal együtt pedig mintegy 2.7 milliárd forintra tehető. A kormány ülésén egy távlati koncepció részeként elhangzott az is, hogy szükséges lesz a nyugdíjak indexálásának bevezetése, vagyis olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A kormány azt szeretné elérni, hogy jövőre a nyugdíjak az átlagbérek növekedéséhez igazítva, azzal arányosan emelkedjenek. Ehhez mindenképpen szükség lesz arra is, hogy feltöltsék a Társadalombiztosítási Alapot. Igen nagy hiányok forrása ugyanis, hogy a ,,sorbanállásban,, ludas vállalatok összesítve már mintegy 17 milliárd forinttal tartoznak a Társadalombiztosítási Alapnak, elmaradt járulékbefizetések miatt. (A mostani intézkedéscsomag lényegében emiatt szorítkozik a kisnyugdíjak emelésére.) A járulékfizetési késedelmeket gyakorlatilag ösztönzik azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csődeljárás esetében a társadalombiztosítási járulékot mint rendezendő kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy a késedelmi befizetések kamatai is meglehetősen alacsonyak. Így a vállalatoknak nem különösebben érdekük, hogy a járulékot rendszeresen fizessék; ezek késedelmes befizetésével gyakorlatilag hiteleznek maguknak. A kormány ennek kivédésére a késedelmi kamatok emelését tervezi, s a felszámolási eljárásoknál a társadalombiztosítási járulék kiegyenlítése az elmaradt bérköltségek kiegyenlítésével egyenlő rangra emelkedik. (folyt. köv.) 1990. július 20., péntek 13:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »