|
|
 |
|
 |
Magyar "Nyugatra tekintés"
|
(Simányi Tibor)
Washington, 1989. január 28. Amerika Hangja, Reggeli híradó) - Ha a
magyar Nyugat felé igyekszik, akkor többnyire Ausztria a kapu,
amelyen át eljut messzebb régiókba. így volt ez évszázadokon át;
így volt ez amikor a török sanyargatta az országot; így volt ez
minden hibájával, és félreértésével együtt.
Ennek az Ausztrián át való magyar Nyugatra tekintésnek hagyománya
van, amelyet nem lehetett sem ideológiai, sem műszaki zárral
elfeledtetni. Nem lehetett, mert a helyzetből adódik - tehát
valóság.
Valóság különösen mostanában, amikor Ausztriában minden nap arról
van szó: mikor és hogyan, milyen feltételek mellett és mely
időpontban csatlakozhatna Ausztria az EGK 1992-ben megalakuló
belpiacához, s ha ez a csatlakozás bármilyen formában is
megtörténik, akkor Magyarország nyugati határán nem csupán a
semleges Ausztria terül majd el, hanem közvetlenül a 320 milliós
nyugat-európai belpiac, minden gazdasági lehetőségével.
Ez a perspektíva szinte lélegzetelállító, mert Magyarország
számára akkor Ausztria az a kereskedelmi partner, amelynek
segítségével az ország részt vehet mindabban, amit egy 320
milliónyi lélekszámú egyesülés produkál.
Nem csak a termelvényekről van szó; nem csak arról, hogy magyar
gyártmányok számára esetleg piacok kínálkoznak; nem csak arról,
hogy Magyarországra - a megfelelő előfeltételek megteremtése után -
nyugati árucikkek áramolhatnak be. Nem! Arról is van szó, hogy e
320 milliós lélekszámú egyesülésben olyan hatalmasan iparosított
országok működnek együtt, mint Olaszország, Franciaország, az NSZK,
Belgium és Hollandia, meg Nagy-Britannia. A perspektíva szédületes!
Lehetőségeit nem is lehet még belátni. Igen, Magyarországnak egész
Nyugat-Európa közvetlen szomszédja lehet...
De ennek vannak előfeltételei: Az első természetesen az, hogy meg
kell nyitni a határokat. Legalábbis olyan mértékben, hogy a Nyugat
számára kereskedelmileg érdekes legyen, ha nem is egész
Magyarország, de legalább egy-egy nyugati nagyvállalata számára.
Valami olyasmi lebeghet a magyar illetékesek szeme előtt, mint
amilyen a nyugati EFTA, a szabadkereskedelmi egyesülés. Persze még
nem ilyen kifejlett formában, hanem mint egyféle szabad vámterület,
amelyről már szó is volt.
Ennek van reális alapja is. Az a vasútvonal például, ami minden
ideológiai és műszaki lezártság ellenére is - a múltban is, ma is -
változatlanul működik: a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút.
Itt van Sopron! Virágzó kisváros, nagy múlttal rendelkezik,
gyökerei lenyúlnak a legrégibb osztrák-magyar együttműködés
talajába. Nem véletlen, hogy Bécsből és környékéről a legtöbb
osztrák éppen Sopronba megy bevásárolni, és nem véletlen, hogy
éppen ezen a vidéken tervezik - egyelőre mintaként - idegen és
magyar vállalatok együttműködését, különleges, és csak ott érvényes
feltételek mellett: például egy konténer-terminált a Győr-Sopron-
Ebenfurti vasútvonal végállomásaként. És terveznek nagy
bevásárlóközpontokat, magyar területen - idegen tőkével.
Ha Ausztria valóban tagja lesz az 1992-ben megnyitandó nagy nyugat-
európai belpiacnak, akkor lesz egy csendestársa: Magyarország! +++
1989. január 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|