|
|
|
|
Szovjetunió - kelet-európai kereskedelem (1. rész)
|
Palotás László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. augusztus 10. péntek (MTI-tud.) - Moszkva
örülhet, ha összességében ,,nullszaldóval,, zárhatja a
kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmének konvertibilis
devizaelszámolásra történő átállítását - vélekedett a szovjet
külügyminisztérium egyik gazdasági szakértője.
A Pravda pénteki számában megjelent interjújában Lev Klepackij, a moszkvai külügyminisztérium nemzetközi gazdasági osztályának helyettes vezetője elmondta: Magyarországgal és az NDK-val a Szovjetunió már megállapodott, hogy 1991. január elsejétől bevezetik a konvertibilis devizaelszámolást kétoldalú kereskedelmükben.
Klepackij szerint Bulgária, Csehszlovákia és Mongólia fokozatos áttérést kíván, s az átmeneti időszakban konvertibilis devizaklíringben óhajtja elszámolni a kiváltképpen fontos termékek cseréjét.
Lengyelország és Kuba indítványozza: az áttárést új elszámolási rendszerre más kérdésekkel összekapcsolva tárgyalják meg. Varsó szeretné, ha Moszkva elengedné mintegy ötmilliárd transzferábilis rubelre rúgó adósságát, amely a válságos nyolcvanas években gyülemlett fel, amikor Lengyeloroszág hitelre vásárolt a Szovjetuniótól.
Moszkvának tekintetbe kell vennie, hogy ha kelet-európai tartozásai miatt csökkenti a térségből származó behozatalát, akkor eret vág a szovjet piacra termelő kelet-európai vállalatok exportprogramján, s destabilizálhatja ezek nemzetgazdaságait - jegyezte meg Klepackij. Hozzáfűzte: a szovjet külkereskedelem decentralizálásával jelentős mértékben megnő az egyes köztársaságok üzletkötési szerepe.
Ami a KGST egyik bankját, a Nemzetközi Beruházási Bankot illeti, a közös nagyberuházások elsorvadásával el fog tűnni a színről. Nem feltétlenül szükséges tüstént egybeolvasztani a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal, de mindkét bankot célszerű részvénytársasági alapra helyezni - vélte.
A közös építkezések fejében a Szovjetunió több mint négymilliárd transzferábilis rubellel tartozik a kelet-európai országoknak, ami nem kis gondot okoz a keményvaluta-elszámolásra való áttérésről folytatott tárgyalásokon: a hitelben elvégzett építőmunkáért Moszkvának kőolajjal és egyéb nyersanyagokkal kell majd fizetnie - állapította meg Klepackij. (folyt.)
1990. augusztus 10., péntek 17:22
|
Vissza »
|
|
Szovjetunió - kelet-európai kereskedelem (2. rész)
|
Klepackij szerint a Szovjetunió azért maradt adós a kelet-európai országoknak mintegy hétmillió tonna kőolajjal, mert üzemanyag híján akadozik az idei termés betakarítása.
A magyarországi, NDK-beli és csehszlovákiai katonai objektumok építésére a Szovjetunió országonként 1,5-2,5 milliárd rubelt fordított - mondta a szovjet pártlapnak Klepackij. A szovjet fél szerette volna valamiképpen ,,árura átváltani,, ezeket a létesítményeket: valamilyen kárpórtlást kapni értük, jogot szerezni szabad eladásukra, vagy közös vállalkozásokba apportként bevinni őket. Ám a partnerek komoly és gyakran megalapozott kártérítést követelnek a szovjet csapatok környezetkárosításáért
ismerte el a szovjet tisztségviselő.
Az NDK ,,nullszaldót,, ajánl, a csehszlovákok hajlanak valamiféle kompromisszumra, míg a magyarok úgy ítélik meg, hogy mi tartozunk nekik - jegyezte meg Klepackij, és végszó gyanánt hozzáfűzte: ,,Európai szomszédainkhoz fűződő új gazdasági kapcsolataink nehezen születnek, de létrejöttükben valamennyi fél érdekelt.,, +++
1990. augusztus 10., péntek 17:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|