|
|
|
|
NATO, EK - Irak (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. augusztus 9. csütörtök (MTI-tud.) - Péntek
reggel Brüsszelben az Európai Közösségek tizennét országának
külügyminiszterei, majd délben az atlanti szövetség tizenhat
tagállamának külügyminiszterei ülnek össze a Kuvait elleni iraki
támadásnak szervezetükre gyakorolt hatásának elemzésére és a
tennivalók meghatározására.
Miután a közösség tizenkét tagállamából csak Írország nem tagja a NATO-nak, a résztvevők köre részben azonos, ám a második tanácskozáson jelen lesz Izland, Norvégia, Törökország, az Egyesült Államok és Kanada diplomáciájának irányítója is. Bár ugyanarról a válságról tárgyalnak, annak különböző vetületeivel fogtalkoznak a két fórumon.
A reggeli tanácskozásra az Európai Közösségek politikai együttműködési rendszerének keretében kerül sor - ez a jobbára csak a közösségi szakértők körében érzékelhető finom megkülönböztetés azt jelzi, hogy itt a tizenkettek nem integrációs szervezetként járnak el, hanem konszenzus alapján igyekeznek közös állásfoglalásokat kialakítani. A tét az, hogy sikerül-e a közösség együttes álláspontját kidolgozni a NATO-tanácskozás előtt és így ebben a válságban is növelni a közösségi Európa súlyát. Ez pillanatnyilag kétségesnek tűnik, hiszen az amerikai katonai lépésekhez a tizenkettek soraiból eddig csak Nagy-Britannia csatlakozott.
A politikai együttműködés keretében szervezett külügyminiszteri találkozó a NATO-értekezlet előtt azonban mindenképpen premier. Korábban csak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tanácskozásai előtt volt szokásos a tizenkettek ilyen összehangoló találkozója. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NATO, EK - Irak (2.rész)
|
Az EK a maga részéről azonnal csatlakozott a Biztonsági Tanács által elrendelt embargóhoz. Ez nemcsak a kőolajtermékek kereskedelmére, hanem mindennemű áruforgalomra is vonatkozik Irak és Kuvait, iletve a tizenkettek viszonylatában. Mindazonáltal a közösségi lépések nem terjednek ki bizonyos szolgáltatások, a szállítás és a pénzügyi műveletek tilalmára - állapította meg szerda este egy szakértői tanácskozás. Ezeknek a lyukaknak a betömése a tagállamokra vár, Belgium például már befagyasztotta az ország bankjaiban lévő iraki és kuvaiti bankbetéteket.
A külügyminiszterek értékelik majd az embargó piaci hatását is, amely valamennyiük gazdaságát érinti.
A tizenkettek különböző módon reagáltak a kőolaj árának emelésére, egyesek azonnal áthárították a fogyasztókra, mások - mint Belgium vagy Franciaország - igyekeznek fékezni a ,,begyűrűzést,,. Jacques Delors, az EK Bizottságának elnöke csütörtökön reggel az Europe-1 adónak adott interjúban azt javasolta, hogy a hét vezető tőkésország pénzügyminiszterei a lehető leghamarabb üljenek össze és nyugtassák meg, a pénzpiacokat.
Az Észak-atlanti Tanács pénteki ülésén a válság katonai és világpolitikai vonatkozásairól egyaránt szó lesz. James Baker amerikai külügyminiszter a szövetség támogatását szeretné elnyerni Washington katonai lépéseihez, amelyekhez eddig csak Nagy-Britannia csatlakozott.
Washington az Észak-atlanti Tanács ülésének előkészítése során körkérdést intézett szövetségeseihez, így Belgiumhoz is. A kiszivárgott részletekből arra lehet következtetni, hogy ebben nem a közvetlen katonai részvételre vonatkozólag tettek fel kérdést a címzetteknek, hanem csak az általános megítélésről a katonai lépéseket illetően.
Maga Mark Eyskens belga külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Belgium továbbra is a gazdasági és pénzügyi blokádot tartja a leghatékonyabb módszernek Irak elszigetelésére.++
1990. augusztus 9., csütörtök 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|