|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. augusztus 09. (BBC, kora reggeli híradás)
Szaddam Husszein iraki elnök azt mondta, Kuvait bekebelezése azt jelenti, hogy Irak részévé válva, Kuvait visszatér régi történelmi helyére és Bagdad most kísérletet tesz azoknak a gyarmati határoknak az eltörlésére, amelyek oly sok országra szabdalták fel az arab nemzetet. Egyértelmű utalásként a Perzsa-öbölben gyülekező amerikai és más nyugati katonai erőkre, az iraki vezető kijelentette, csapatai készen állnak arra, hogy szembeszálljanak bármiféle külföldi beavatkozással. Husszein álláspontjához minden arab támogatását kérte. A BBC közel-keleti tudósítója szerint Husszein elnök ezzel az Egyesült Államokkal és a világ legtöbb országával való összeütközés útjára lépett.
A Perzsa-öbölbeli országok azt akarják, hogy az ENSZ biztonsági Tanácsa minősítse törvénytelennek Kuvait Irak által történt bekebelezését. A BT tagjai konzultációt kezdtek egy határozati javaslatról, de ezután későbbre halasztották vitájukat. A szovjet és kínai delegáció ugyanis több időt kíván arra, hogy tanácskozhasson kormányával, míg Kuba azt akarja, ítéljék el a nyugati katonai erők összevonását a Perzsa-öbölben.
Bush amerikai elnök kifejtvén, hogy milyen okokból küldött katonai erőket Szaud-Arábiába, kijelentette, Irak hatalmas hadigépezetet összpontosított a szaud-arábiai határ mentén és képes arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkezdje az ellenségeskedést. Bush elnök szerint az amerikai küldetés pusztán védelmi jellegű. Irak kiűzése nem célja az amerikai akciónak mivel, mint Bush kijelentette, reméli, hogy ehhez elvezetnek a gazdasági szankciók. A BBC washingtoni tudósítója szerint a katonai erők kivezénylésének védelmi jellege ellenére, Bush nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben szükséges, kész katonai erőt alkalmazni az iraki csapatok feltétel nélküli és teljes kivonásának eléréséhez.
Szaud-Arábiában folytatódik az amerikai harci egységeknek és harci repülőgépeknak a vietnami háború óta tapasztalt legnagyobb szabású összevonása. A vezérkari főnökök tanácsának elnöke azt mondta, elővigyázatosságból arra az esetre, ha Irak bármiféle vegyi fegyvert alkalmazna, az amerikai csapatokat felszerelték gázálarccal és védőfelszereléssel is. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió körülbelül ötven hadihajója teljesít járőrszolgálatot a Perzsa-öbölben, illetve gyülekezik a térségben. Spanyolország közölte, lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok használja légi és haditengerészeti támaszpontjait. Olaszország is hasonló értelemben nyilatkozott már.
Az arab országok vezetői arra készülnek, hogy Kairóban rendkívüli csúcstalálkozón vitassák meg a Perzsa-öbölbeli válságot. Mubarak egyiptomi elnök szerint ez Irak utolsó lehetősége arra, hogy elkerülje a külföldi erők - úgymond - szörnyű és megsemmisítő megtorlását. Egyiptomi részről azt közölték, legalább tizenkét arab ország már beleegyezett a mai csúcstalálkozón való részvételbe.
A Magyar Rádió szerint a külügyminisztérium felkérte az iraki kormányt, tegye lehetővé, hogy körülbelül kétszáz, Kuvaitban tartózkodó magyar állampolgár hazatérhessen. A rádió azt is közölte, hogy a budapesti külügyminisztérium még mindig nem rendelkezik értesülésekkel öt, Kuvaitban eltünt magyar sorsáról.
A keletnémet parlament megszavazta, hogy október 14-ikén a Lothar se Maiziere miniszterelnök és Kohl nyugatnémet kancellár által támogatott időpontban tartsák meg az össznémet választásokat, illetve, hogy akkor kerüljön sor a német egyesülésre. Az ellenzéki szeociáldemokraták továbbra is elvetik a korai német választások tervét és szükség lesz támogatásukra ahhoz, hogy meghozhassák a nyugatnémet alkotmány erre vonatkozó kiegészítését. +++
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|