|
|
 |
|
 |
Bethlen István londoni sajtóértekezlete (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. július 16. hétfő (MTI-tud) - A brit
tőkerészvétel a magyar gazdaságban alacsonyabb, mint a svájci -
állapította meg hétfőn Londonban tartott sajtóértekezletén Bethlen
István országgyűlési képviselő, a parlament privatizációs, gazdasági
és pénzügyi bizottságának elnöke. A Magyar Demokrata Fórum országos
elnökségének tagja a brit és a nemzetközi sajtó képviselőinek adott
tájékoztatójában nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kommunista
rendszertől örökölt súlyos adósággal és rendkívül nehéz gazdasági
problémákkal a fiatal magyar demokrácia csak külföldi segítséggel és
igen jelentős arányú nyugati tőkebekapcsolódással tud megbirkózni.
Bevezetőben rámutatott, hogy Magyarország a legkedvezőbb
feltételeket nyújtja a külföldi beruházóknak és a szabad
választásokból kikerült demokratikus intézményrendszere most már
nemcsak gazdasági, hanem a hosszú távú beruházásokhoz nélkülözhetetlen
politikai biztosítékkal is szolgálhat a külföldi befektetőknek.
Kiemelte: a mai magyar politikai közélet egyedülálló abban a
tekintetben, hogy az Országgyűlés hat demokratikus pártja - az MSZP-t
is beleértve - egyetért a gazdaság- és pénzpolitika két
alapkérdésében, nevezetesen abban, hogy az országnak gazdasági
újjászületéséhez szabad, jól működő piacgazdaságra és átfogó
privatizációs program végrehajtására van szüksége.
Az MTI londoni tudósítójanak kérdésére válaszolva megerősítette,
hogy a külföldi tőkerészvétel aránya a magyar iparban még nem éri el
az egy százalékot sem és a brit részesedés - mint hangsúlyozta -
,,sajnos ennek is csak töredéke, alacsonyabb, mint Svájc részaránya,,.
Örömét fejezte ki, hogy Németország, Japán, Ausztria, Dél-Korea és
Svédország részéről igen jelentős az érdeklődés. Hangsúlyozta: a
magyar kormány az eddiginél lényegesen nagyobb arányú bekapcsolódást
remél Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól is.
Arra a kérdésre, hogy mi véleménye a közép-európai német befolyás
növekedéséről (ami egy most nyilvánosságra került bizalmas dokumentum
szerint erősen aggasztja a brit kormányköröket), Bethlen István így
válaszolt: (folyt.)
1990. július 16., hétfő 19:02
|
Vissza »
|
|
Bethlen István londoni sajtóértekezlete (2. rész)
|
- Tudom, hogy ez a kérdés erős érzelmeket vált ki
Nagy-Britanniában, s nem lenne ildomos ennek brit megítéléséről
nyilatkoznom. Magyar nézőpontból mi nagyon örülünk, hogy
hozzájárulhattunk a német egyesítés előmozdításához. Nekünk nincs
problémánk Németorszáágal és a német befolyással. Úgy gondoljuk, hogy
az egyesülő Németország NATO-tagsága a legjobb megoldás Európa
biztonsága szempontjából. Számunkra elképzelhetetlen, hogy az Európai
Közösségek szerves részét alkotó Németország uralkodhatna Európán,
akár gazdasági, akár politikai tekintetben. Ami bennünket illet,
hálásak vagyunk Németországnak az általa nyújtott nagyon jelentős és
gyors segítségért. Örülünk az erőteljes német beruházási részvételnek
és még többet szeretnénk belőle. Ami pedig a gazdasági befolyás
ellensúlyozását illeti, ennek a legjobb és kölcsönösen hasznos módja
az lenne, ha más nyugat-európai országok, köztük Nagy-Britannia, az
eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódna a közép-európai gazdasági
újjáépítésbe.
Douglas Hurd brit külügyminiszter vasárnapi tv-nyilatkozatával
kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Bethlen István kifejtette,
hogy ami az EGK-tagságra való ,,teljes alkalmasságot,, illeti, talán
nem volt száz százalékig reális az a remény, hogy Magyarország
csatlakozására már 1992-ben sor kerülhet. ,,Ámde - hangsúlyozta -
teljesen reálisnak tartjuk, hogy ez legkésőbb 1995-ig megvalósulhat.
Meggyőződésünk szerint teljes alkalmasságunk nem lesz kétségbevonható:
működő demokráciánk van, erős kormánnyal, amely erős ellenzék
ellenőrzése alatt tevékenykedik... Magyarország minden fenntartás
nélkül elfogadja az EGK működési szabályait, és teljes értékű
partnerként kíván résztvenni Európa egyesítésében,,.
- Ami Magyarország esetleges NATO-tagságát illeti, ez a kérdés
nincs napirenden. Jelenleg a legfontosabb kérdés a szovjet csapatok
távozása határidőn belül. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szovjet
csapatok távozása után kölcsönösen nagyon hasznos új politikai és
gazdasági kapcsolatok fognak kialakulni a Szovjetunióval. Mi nemcsak a
Nyugat felé orientálódunk, fontosak számunkra a jó gazdasági
kapcsolatok a Szovjetunióval is.
A brit külügyminiszternek egy kelet-közép-európai országokból álló
,,el nem kötelezett semleges zónára,, vonatkozó megjegyzésére
reagálva, a magyar politikus kijelentette: (folyt.)
1990. július 16., hétfő 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bethlen István londoni sajtóértekezlete (3.rész)
|
- A NATO-tagság kérdésében az igen vagy nem problémája
Magyarország számára csak a szovjet csapatok távozása után vetődik
fel, talán két év múlva. Nem örülünk túlságosan egy új cordon
sanitaire (védőövezet) gondolatának. Még nagyon jól emlékszünk az első
világháború utáni békerendezésnek arra az elképzelésére, hogy a
kisantant egyes államaiból ,,védőövezetet,, alkossanak Oroszország és
Németország között. Emlékszünk a második világháborúhoz vezető
következményekre is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy új cordon
sanitaire hasznos lenne Európa biztonságára nézve.+++
1990. július 16., hétfő 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|