|
|
 |
|
 |
Trianon után 70 évvel - Tudományos konferencia (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - Magyarországon ma a mértékadó
politikai erők Trianonról szólva igen bölcsen azt mondják: a
trianoni határokat Helsinki szellemében realitásnak tekintjük,
függetlenül attól, hogy a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan
volt - hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia
Történettudományi Intézetének igazgatója hétfőn, a trianoni
békeszerződés aláírásának 70. évfordulóján, az intézetben rendezett
tudományos konferencia megnyitásakor. A napi politikai jelenségeket
távoltartással szemlélő történészek - mondotta - azokhoz a politikai
erőkhöz sorolják magukat, amelyek a határok spirituálissá
változtatását tartják a politikai megoldásnak. Úgy vélik, amíg ez
nem következik be, addig az egymással szomszédos államok vezetői,
történészei a 70 éves gyanakvással figyelik: mit mond a szomszéd
ország parlamentje, történésze Trianonról. Talán a legfontosabb a
történészek számára: jelenleg társadalmi konszenzus van az állam
vezető testületei és a lakosság között, elmúlt a belső gyanakvás.
A tanácskozáson neves történészek a történeti Magyarország
sorsát megpecsételő szerződés előzményeiről, nemzetközi hátteréről
és következményeiről tartottak előadást. - Trianon az európai erők
és hatalmi viszonyok átrendeződésének a gyümölcse volt, s így bár a
magyarság a maga kizárólagos tragédiájaként élte meg, már
keletkezésekor sem volt csupán magyar ügy - mondotta előadásában L.
Nagy Zsuzsa. Arról beszélt, hogy a Duna-medence újjárendezése
ellentmondások közepette ment végbe. Miközben az önrendelkezés
jogáról hirdetett elvek lengték át a korszakot Washingtontól
Párizson át Moszkváig, és e jogot a népek egész sora kapta meg, a
magyarság azonban nem hallathatta szavát az őt érintő döntésekben.
Miközben az utódállamok a nemzeti-etnikai egységesülés alapján
szerveződtek meg, a magyar etnikum, a magyar nemzet tagjai
széttörettek. A határok átléptek az őslakos magyar népesség felett,
minden harmadik magyar más állam fennhatósága alá került.
A Duna-medencében megkezdődött demokratizálódási folyamatról
szólva elmondta: a folyamatot nemcsak a vele összhangban álló,
egyenlőségre irányuló mozgalmak kísérik, hanem a nacionalista
indulatok elszabadulása is. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|