|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató a mezőgazdaság tavaszi szezonnyitásáról (1.
rész)
|
1990. április 12., csütörtök - A tavaszi munkák állásáról
tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Mezőgazdasági és
Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a mezőgazdasági
főosztály vezetője elmondta: a gazdaságok befejezték az őszi
kalászosok fejtrágyázását és a kora tavasziak vetését, túljutottak a
gyomirtás kétharmadán. A talajmunkákat csaknem mindenütt befejezték.
Mivel a növények fejlődése csaknem három héttel előbbre tart, mint
tavaly ilyenkor, s az idő is kedvező, hozzáláttak a cukorrépa
vetéséhez és a burgonya ültetéséhez. A viszonylag korán, könnyebben
melegedő homoktalajokon sokfelé elindították a kukorica- és a
napraforgó-vetőgépeket is.
Az időjárás azonban csak részben kedvez a mezőgazdaságnak. A
csapadékhiány miatt az országban aszályos helyzet alakult ki, a
termőtalajban fele annyi a nedvesség, mint amennyi kellene. Az őszi
kalászosok állapota ennek ellenére jelenleg az elmúlt 4-5 év
bármelyikénél is jobb. A vetések fele jó, 15 százaléka gyenge, a
többi közepes minősítést kapott. Téli fagyok nem károsították a
növényeket, s egyelőre a mostani lehűlés sem volt országos jellegű,
mindössze Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyéből jelezték, hogy a virágzásban lévő fákon észlelték a hűvös
idő nyomait.
A főosztályvezető szerint a gépek javítása, téli karbantartása
eddig elfogadhatóan teljesült, s még jelenleg is tart a később
használatos eszközök felújítása. Jelentősebb alkatrészhiány nem
gátolta eddig az üzemeket ebben a munkában. A régi gépeket újakkal
is kiegészítik a nyár kezdetéig. A MÉM adatai szerint az idén
hozzávetőleg 13 milliárd forint értékű új gépet, eszközt állítanak
munkába, ám mivel a gépek ára tavaly óta megnőtt, a forint árfolyama
pedig romlott, az említett összeg a tavalyinál kevesebb gép
vásárlásához lesz elegendő.
Baranyai Ferenc külön is szólt az öntözés időszerűségéről,
fontosságáról. Miután a vízdíjak a szabad árformába kerültek, az
üzemek valószínűleg fele akkora területre juttatnak mesterséges
csapadékot, mint az szakmailag indokolt lenne. (folyt. köv.)
1990. április 12., csütörtök 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató a mezőgazdaság tavaszi szezonnyitásáról (2.
rész)
|
A vízügyi vállalatok a vízkivétel költségeit hárítják át a
termelőkre, nem pedig a víz árát. A MÉM, valamint a Környezetvédelmi
és Vízgazdálkodási Minisztérium illetékesei szorgalmazzák, hogy az
öntözésre berendezkedett gazdaságok, társulások végleg, vagy
átmenetileg vegyék át a vízkiemelő berendezések üzemeltetését, és
így csak annyit fizessenek az öntözővízért, amennyi költség
tételesen felmerül. Ám a termelők különösen a tartós üzemeltetéstől
ódzkodnak, mivel a vízügyi vállalatok gépei is eléggé elhasználtak,
rossz műszaki állapotban vannak.
Az öntözővíz drágulása egyébként a termelők közül különösen
azokat érinti, akik a kukoricatermelésben az intenzív öntözéses
gazdálkodásra tértek át, vagy a kertészeti növények öntözésére
rendezkedtek be, illetve rizst termelnek: nálunk a termelés
gazdaságossága került veszélybe.
A termelési költségekről, a hitelellátásról ugyancsak
tájékoztatták az újságírókat. A MÉM pénzügyi szakembere erről
elmondta: a bankok az idén tavasszal 14-15 százalékkal több
úgynevezett ,,zöldhitelt,, nyújtanak a termelőknek, ám ennek a
reálértéke az infláció miatt kisebb, mint tavaly. (MTI)
1990. április 12., csütörtök 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|