Rendszerváltás és az MTI

	Csehszlovákia - újab pozsonyi tüntetés
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1990. március 30. péntek (MTI-tud) - Több ezer ember tüntetett péntek késő délután Pozsony főterén Csehszlovákia új elnevezése (szlovákul: a Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság) ellen. A tüntetést a március 7-én bejegyzett Szlovák Nemzeti Párt és az Önálló Szlovák Köztársaságért elnevezésű mozgalom szervezte; ez utóbbit annak a tüntetésnek a résztvevői hozták létre, amelyet pénteken délelőtt tartottak a szlovák parlament épülete előtt. Az Önálló Szlovák Köztársaságért mozgalom magát demokratikusnak és nemzetinek vallja. Szlovákia elszakadását, illetve az önálló Szlovák Köztársaság létrehozását követeli, a csehekkel való együttműködést csak mint két szuverén állam kapcsolatát tudja elképzelni. A pozsonyi nacionalista tüntetést nyilatkozatban ítélték el a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselői és a pozsonyi rádió, amely egy ideig egyenes adásban közvetítette az eseményt, később azonban a tudósítást megszakította arra hivatkozva, hogy a tömeggyűlés egyértelműen szeparatista jellegű. A pozsonyi tüntetést a prágai televízióban sugárzott nyilatkozatában elítélte Jan Urban, a Polgári Fórum koordinációs bizottságának képviselője is. A csehszlovák hírszolgálati iroda péntek este közzétette a szlovák parlamentnek és kormánynak azt a nyilatkozatát, amely ,,sajnálkozását fejezi ki,, amiatt, hogy a szövetségi parlament az országnak nem azt az elnevezését fogadta el, amelyet a szlovák törvényhozás javasolt: a Cseh-Szlovák Föderáció-t. A szlovák parlament és kormány szerint a szövetségi parlament döntése nem felel meg annak az alapelvnek, hogy az ország nevének is ki kell fejeznie a két nemzet együttélésének állami formáját és módját. Ezért a szlovák parlament és kormány a szövetségi, a szlovák és a cseh parlament elnökségeinek, a szövetségi és a köztársasági kormányoknak és a meghatározó politikai erőknek a háromoldalú tanácskozását javasolja. A nyilatkozat szerint a szlovák parlament és kormány politikája alapelvének tartja a szlovák állami és nemzeti szuverenitás kérdését, és ezt békés úton, tárgyalással, a szlovák és cseh együttélés pozitív tapasztalatainak a felhasználásával akarja megoldani. A szlovák parlament és kormány a nyilatkozatban arra szólított fel minden politikai erőt, hogy ne használják ki az állampolgárok nemzeti érzületét. Reményének adott hangot, hogy a csehszlovák köztársasági elnök tekintélye hozzájárul az ország elnevezése körüli problémák megoldásához. +++ 1990. március 30., péntek 21:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »