|
|
 |
|
 |
A magyarság helyzete Szlovákiában
|
München, 1990. március 29. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia
Duray Miklóssal, a szlovákiai magyarság egyik vezetőjével készített
interjút:
- A pozsonyi telefonvonalon Duray Miklóst, prágai parlamenti
képviselőt kérdezem: mi a véleménye Petr Orbannak a Parlamentben
elhangzott megjegyzéséről? Eszerint elmagyarosítják a szlovákokat,
akik arra kényszerülnek, hogy elköltözzenek a területről. Tényleg
így van ez?
- Több részből állt az interpelláció. És egyik részét képezte ez
a kitétel, mégpedig oly módon, hogy idézte a Dél-Szlovákiában élő
szlovákoknak a petícióját, és abban volt az, hogy őket a magyarok
elmagyarosítják Csehszlovákiában.
A petíciónak volt még egy fontos része, az, hogy itt a
csehszlovák kormány, illetve a külügyminiszter tegyenek lépéseket
abban az irányban, hogy Magyarország ne avatkozhasson be, illetve ne
avatkozzon be többé Csehszlovákia belügyeibe. És konkrétan Horn
Gyulának nem szó szerint idézett kijelentésében, inkább csak egy
eszmeileg idézett kijelentését említette, miszerint Horn Gyula a
határok kiigazításáról beszélt volna valahol. Én ilyenről nem tudok,
hogy ilyen elhangzott volna valamilyen fórumon.
De én ezt az interpellációt nagyon veszélyesnek tartom, mert
Szlovákiában egyre inkább terjed szlovák részről az a szinte
agresszív vélemény, hogy Csehszlovákiában olyan törvényeket
hozzanak, amelyek a szlovákság előjogait biztosítja mindenkivel
szemben.
- A prágai parlament legutóbbi ülésszakán szerepelt egy másik
fontos magyar vonatkozású kérdés, a komáromi egyetem kérdése. A
törvényjavaslatot három magyar nemzetiségű képviselő adta be -
közülük Ön az egyik, Duray Miklós. A szlovák oktatásügyi
minisztérium ezzel a javaslattal nem értett egyet, mert szerintük az
egyetem nem felelne meg a korszerű követelményeknek. Mit jelent ez
pontosan? (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 1. folyt.
|
- Nem egészen értem, hogy mit értenek a szlovák kormányban,
illetve iskolaügyi minisztériumban korszerű követelményeken.
Elsősorban azt kifogásolják, hogy fennállhat annak a veszélye, hogy
nem lesz megfelelő színvonalú az oktatás ezen az egyetemen.
Azonban sokkal komolyabb háttere van az elutasításnak. És ez
valóban Prágában, az egyik parlamenti szakbiztottságban indult ki,
ahol először olvasatban tárgyaltuk ezt a törvényjavaslatot. És ott a
jelenlévő Miroslav Guszin, aki a pozsonyi Kommerce Creatornak a
rektora, elmondta, hogyha létrejönne egy felsőoktatási intézmény a
magyarok számára Csehszlovákiában, ez a magyar szeparatizmushoz
vezetne, a szeparatizmus erősödéséhez. És teljesen, politikailag
teljesen hibás lépésnek tekintené azt, hogyha létrejönne egy ilyen,
illetve engedélyeznének egy ilyen egyetemet, vagy főiskolát.
- Milyen ellenérve van arra, hogy a komáromi egyetemen nem lenne
biztosítva a színvonal, hiszen nincsen szlovákiai magyar értelmiség.
(Zárójelben megjegyezhetjük, hogy azért nincsen - vagy azért csak
olyan csekély létszámú -, mert az elmúlt évtizedekben a szlovákiai
magyar iskolarendszer elmaradottsága miatt kevésbé alakulhatott ki.)
- Igen. Tény, hogy értelmiségi hiányban szenvedünk. Azonban
kezdetben 55 magyar egyetemi oktató állna rendelkezésünkre, akik
megígérték, hogy hajlandóak lennének tanítani ezen a pedagógiai
főiskolán vagy egyetemen. Az 55 szakember mind olyan képesítéssel
rendelkezik, hogy Csehszlovákia bármelyik főiskoláján vagy egyetemén
taníthatna.
Továbbá, körülbelül 10-12 vendégtanárral számolunk
Magyarországról. És az idegen nyelvek oktatásában külföldi - nyugati
- segítséggel számolunk, hiszen vannak olyan nyelvoktató-programok,
amelyekre ezt rá lehetne kapcsolni. Nyugaton élő magyar egyetemi
tanárok is jelezték, hogy ha létrejönne egy ilyen felsőoktatási
intézmény, akkor ők nagyon szívesen eljönnének kisegíteni. (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 2. folyt.
|
- Én nem tartom teljesen lehetetlennek - inkább így mondom.
Lehet, hogy még néhány kompromisszumot kell kötnünk, de mindenképpen
az önálló egyetemnek, vagy az önálló főiskolának megalapítására kell
törekednünk. +++
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|