Rendszerváltás és az MTI

	Vajdasági magyarság: egyenjogúságban élni
Belgrád, 1990. március 26.hétfő (MTI-PRESS) - Szerbia autonóm tartományában, a Vajdaságban a legtömegesebb új politikai szervezetnek az alakulóban levő vajdasági magyarok demokratikus közösségét (VMDK) tartják. Ezt tanúsítja egyebek között az a tény, hogy a megalakulására tett tavaly decemberi kezdeményezés óta több mint ötezren írták alá belépési nyilatkozatukat a közösségbe, s a tagok száma napról napra gyarapszik. A kezdeményező bizottság a vajdaságot 14 körzetre osztotta. Körzetenként sorra tartják az összejöveteleket. A közös érdekek megmozgatják az embereket. Így például az anyanyelvi oktatásnak a szerb köztársasági iskolatörvényben történő pontosabb rögzítését szorgalmazó peticiót nemrég 17.500-an írták alá. Vékás János, a VMDK kezdeményző bizottsági tagja az újvidéki Magyar Szó vasárnapi számában közölt nyilatkozatában elmondta, hogy az elmúlt évtizedek során is nagy szükség lett volna egy ilyen szervezetre. Eddig az úgynevezett integrális önigazgatás keretében próbáltuk megoldani a nemzetiségi kérdéseket - állapította meg - sajnos, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nem nagy sikerrel. A VMDK programjának lényege a vajdasági magyarok érdekeinek kifejezésre juttatása a politikai életben. A közösség természetesen nem él légüres térben. Tárgyalni fog más politikai pártokkal és szervezetekkel is. Azokkal működik majd együtt, amelyek a legkedvezőbb programot kínálják fel az itt élő nemzetek és nemzetiségek együttélése szempontjából. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségze helyteleníti azt az álláspon tot, hogy a nemzetiségi jogok megvalósítása párt vagy pártok feladata. A nemzetiségi jogok, ahogyan ezt Vékás János kifejtette - általán os emberi jogok, azokat nem adja senki, mert eleve adottak. Ezeket minden állampolgár számára az alkotmánynak és a törvénynek kell biztosítania. Ugyanúgy, ahogy elismerjük a szerb nemzetnek azt a jogát, hogy legyen állama és teljes mértékben megértjük azt az érdeket, hogy egységes legyen, ugynúgy nem tudjuk megérteni azokat, akik kétségbe vonják a kisebbségnek azt a jogát, hogy saját nemzetiségi érdekszervezete legyen. Nem látjuk értelmét a szuverén országok közötti határok kérdése felvetésének, viszont reméljük, hogy a megindult európai integrációs folyamatok kisugárzódnak a mi tájainkra is, a határok jelentőségének csökkenésével zökkenőmentesebb lesz a kapcsolat az anyaországgal, és az általános demokratizálódási folyamat során teljes mértékben érvényesíthető lesz az emberi jogoknak ez a része. +++ Márkus Gyula (MTI-PRESS) 1990. március 26., hétfő 12:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »