|
|
 |
|
 |
Reggeli Sajtószemle 2.
|
London, 1990. március 22. (BBC, kora reggeli híradás)
A Daily Telegraph szerint, Románia a magyar vezetést vádolja a
marosvásárhelyi összetűzések kirobbantásával. Nevezetesen, Petre
Roman miniszterelnök hivatalos nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy
a Magyar Köztársaság illetékesei aláásták a törvény és a rend
fenntartására irányuló rendelkezéseket. A román ellenzék és a
nemzeti kisebbségek viszont azzal vádolják a kormányt, hogy nem
küldte idejében a rendfenntartó erőket. Tény, hogy mostanára
legalább nyolcan életüket vesztették, és Sütö Andrást is beleértve,
négy erdélyi magyar súlyos sérüléseket szenvedett. A lap megemlíti,
hogy Erdélyben sok helyen szolidaritási sztrájkot tartottak,
ugyanakkor a marosvásárhelyi románok szerint Iliescu tétlenül nézi
megpróbáltatásaikat. Másutt román nacionalisták tüntettek a magyarok
- ugymond - elitista magatartása ellen. A magyar iskoláztatás, ide
értve az autonom magyar egyetem létrehozatalát, jelenti az Erdélyben
élők számára a fő követelést. Írja a lap, és ez egészül ki a
kisebbségi képviseleti jogokért folyó küzdelemmel.
Szintén a Daily Telegraphban található Fischer Tibor cikke,
melyben részleteket közöl Tőkés István professzorral készített
beszélgetéséből is. Tőkés László édesapja elmondja, miként ment
végbe Kolozsvár elrománosítása. Mások pedig arról számolnak be, hogy
a konzulátus továbbra is zárva tart, s a magyar egyetemet sem
sikerült leválasztani illetve újra indítani. A marosvásárhelyi
eseményeket illetően, Váradi Miklós egyetemi hallgató a Vatra
Romanesca nevü román nacionalista szervezet vérszomjas jelszavait
említi a cikkben, illetve azt a tényt, hogy ebben a városban
fele-fele arányban élnek románok és magyarok. Innen a románok
félelme, akik - vallahányszor a magyarság jogokat követel magának -
mindjárt területi követelésekre gondolnak.
A Guardian mai számában is cikk jelent meg arról, hogy a
magyar-román összecsapások szertefoszlatták azt a reményt, hogy a
nemzetiségi konfliktust rövid távon rendezni lehessen. A tanügyi
reformot és a nemzetiségi minisztérium felállítását, a román kormány
gyakorlati nehézségekre való hivatkozással késlelteti. De
Marosvásárhelyen a feszültséghez hozzájárult még az ottani diákság
sztrájkja, hogy kivívják a magyar nyelvü oktatást. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli Sajtószemle - 2/1. folyt.
|
A cikk megemlíti, hogy a jelentősebb új pártokban viszonylag
kevés magyar nemzetiségü található, és az erdélyiek saját politikai
szervezeteik létrehozatalát szorgalmazzák. A lap szerint sok magyar
arra gyanakszik, hogy a zavargások hátterében az egykori Securitate
áll. Annyi biztosra vehető, hogy amennyiben a politikai
szabadságjogok érvényesítése országos szinten korlátozódik - hiszen
az Iliescu kormány ezt szeretné elérni az eseményekre való
hivatkozással -, éppen az erdélyi magyarság lesz az első aki ezt
kettősen is megszenvedi, írja a Guardian.
A Daily Telegraphban további magyar vonatkozásu cikkeket is
találhatunk a közelgő választásokról. Fischer Tibor szerint, az
MSZP-nek kár drága pénzért ezerszám plakátokat kiragasztania,
veresége biztosra vehető. A választási rendszert a szerző
rettenetesen bonyolultnak minősíti. Amennyiben a brit többségi
modellt kombinálja, a területi és országos listán nyerhető
mandátumokkal az arányosság érvényesítésére. A szerző szerint
azonban két párt, az MDF és az SZDSZ nevezhető a leginkább
esélyesnek nem csak a győzelemre, de esetleges kormánykoalícióra is,
melybe bevonhatnák a kisgazdákat. Nem elhanyagolható a Fidesz
népszerűsége sem, hiszen következetes szembeszállásuk a
hatóságokkal, sok hívet szerzett e pártnak. Záródik a cikk a Daily
Telegraphban.
A Financial Times is elsősorban a magyar választási rendszer
roppant bonyolultságát és áttekinthetetlenségét emeli ki. Egyesek
szerint egyedül az SZDSZ-hez tartozó Tölgyessy Péter érti a
rendszert, s ő maga is úgy jellemezte azt, mint amibe került francia
elem, egy kis olasz és német, a végén pedig egy csipet finn. A
recept végül olyan bonyolulttá vált, hogy bizony még a cikkíró is
félreérti, milyen célokat is szolgál az országos listán elérhető 58
kompenzációs mandátum. Annyi számára is világos, hogy a három fő
párt, mármint az MDF, SZDSZ és a kisgazdák, akár a szavazatok hatvan
és a mandátumok nyolcvan százalékát is elvihetik. Bármely
felállásban parlamenti többséggel bíró kormánykoalíciót hozhatnának
létre. +++
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|