|
|
|
|
Erdély - március 15-ike ünneplése előtt
|
---------------------------------------
München, 1990. március 14. (SZER, Magyar híradó) - Miközben a temesvári rádió bírálta a bukaresti televíziót, mert az utóbbi idők temesvári eseményei kapcsán szeparatistának nevezte az ottani törekvéseket, és közölte, hogy a román vezetés nem tűri, hogy Temesvárott egy második hatalmi központ alakuljon ki, miközben a marosvásárhelyi egyetem hallgatói már hatodik napja folytatnak ülősztrájkot, követelve, hogy a gyakorlatokat magyarul tartsák, az egyetem szerveibe kerüljenek be létszámuk arányában a magyarok képviselői és szűntessék meg a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését a felsőoktatásban - tehát mindezek közben az erdélyi magyarság készül március 15-ike szabad megünneplésére.
Hallgassák meg Ara-Kovács Attila kolozsvári tudósítását:
- Ha őszinték akarunk lenni - mondta egyik kolozsvári vezető értelmiségi - a decemberi változások óta most, március 15-ikén fog először igazából ünnepelni az erdélyi magyarság. Bár nehezen - teheti hozzá e megállapításhoz a helyszíni szemlélő -, de lassan, és meglehetős szívósággal, létének letagadott és elhallgatott tényén túl, most és ezzel visszaszerezni látszik az itt élő kétmilliónyi honfitársunk azokat az ideálokat is, melyeknek jegyében először lépett be Európába - és amelynek elvesztése egykoron etnikai-nemzeti létének erőszakos felszámolásával fenyegetett.
Igaz, történelmileg még semmi sem zárult le - különösen az ingatag kelet-európai változások és visszaváltozások közepette. De, hogy valami mégis visszafordíthatatlan maradt 1989 vége óta, az 1848 élő szellemének köszönhető, és azzal magyarázható.
Nincs - és aligha lehet - ma a világon olyan, magyarok által is benépesített hely, ahol a magyar szabadság ígéretének és a világszabadság jogos vágyának érzélkelhetőbb súlya lenne, mint épp itt. (folyt.)
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Erdély március 15-ike előtt - 1. folyt.
|
Ekként és ilyen szívvel készül ma minden magyar március 15-ikére, melynek legapróbb vágyálmát is évtizedeken át titkolni volt kénytelen.
Minthogy a mára már egyre inkább ellenzékbe szoruló Magyar Demokrata Szövetség központilag szólított fel minden magyart arra, hogy az ünnepről megemlékezzék, így a városok regionális rendezvényeit is inkább ez a politikai szervezet tartja kezében.
Ugyanakkor fontos szerep hárul e téren a helyi magyar ifjúsági szervezetekre. Viszont mégis úgy tűnik, a központi egyeztetés, - mintegy a háttérből - az egyházak feladata maradt, melyek egyedülálló módon védték és őrizték meg itt tagságukat a különböző romániai kormányzatok diktatúrái alatt.
Így nem csoda, hogy a 15-iki ünnepségek mindenütt istentiszteletekkel kezdődnek. Itt Kolozsváron is, ahol épp az egyházak voltak azok, amelyek a történelmi szimbólumok visszahódítását kezdeményezték a magyarság számára. És Marosvásárhelyen is, ahol az ünnepségek indítóeseményeként a félévezredes fennállását most ünneplő vártemplomi istentisztelet szerepel a programok elején.
Nagyváradon 15-ikén délelőtt megkoszorúzzák a forradalom két mártírjának, a lengyel a Rulikowski Kázmérnak és a város szülöttjének, Tartsay Imrének a sírját, illetve szobrát. Majd délután 5 órakor a Demokrata Szövetség Teleki tér 27. szám alatti székházában tartanak ünnepélyes nagygyűlést.
Nézsán a városi román vezetőség kezdeményezésére is az egész lakosságot felszólították, hogy délután 3 órakor vonuljon ki a Kakashegyi mártíremlékmű megkoszorúzására. Úgy értesültem, hogy az igen aktív helyi MADISZ külön megemlékezést szervezett. (folyt.)
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Erdély március 15-ike előtt - 2. folyt.
|
Sepsiszentgyörgyön abban a stadionban kezdődik 15-ikén az ünnepség, melyben nemrég Tőkés László mondott 60 ezer ember előtt fohászt az erdélyi magyarság emberi és kollektív jogaiért.
A Székelyföld szívében, udvarhelyen pedig tömegdemonstráció lesz 3 órakor, melyre odavárják a délelőtti agyagfalvi és fehéregyházi ünnepségek résztvevőit is. Úgy tudni, hogy a szervezők Petőfi halálának színhelyén, Fehéregyházán most jelentik be, hogy a jövőben szobrot szándékoznak állítani ott a költőnek.
Az ünnepségek középpontja egyrészt természetesen itt, Kolozsváron lesz, ahol a kora délutáni órákban a Petőfi utcában koszorúznak majd, ezt követően pedig tömeggyűlést tartanak a Farkas utcai templom előtt, illetve Marosvásárhelyen, ahol épp most - amikor e tudósításomat adom - kezdődik a kultúrpalotában - évtizedek óta először - rendkívüli műsor nagy nemzeti ünnepünk, március 15-ike tiszteletére. +++
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|