|
|
|
|
Szlovákiai magyarok: újabb küzdelmek előtt - 2.
|
Tavaly novemberben Pozsonyban kart-karba öltve alakult meg a szlovákok Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) nevű mozgalma, valamint a Független Magyar Kezdeményezés (FMK). Mindkettő a polgári demokrácia szabadelvű értékeit vallja, és ennek szellemében fogalmazódott meg közös kisebbségi nyilatkozatuk is. Ez az európai szintű állásfoglalás azonban valahogy nem akar érvényesülni a gyakorlatban.
Közben ugyanis nemcsak létrejöttek, hanem meg is izmosodtak azok a szlovák pártok, amelyek nevükben ugyan demokratikusak, lényegük azonban a legjobb esetben is ,,erősen hazafiasként,, minősíthető. Ezek legnagyobbika, a Ján Carnogursky szövetségi miniszterelnök-helyettes vezette Kereszténydemokrata Mozgalom, állítólag 40 százalékra is számíthat Szlovákiában.
Miközben a szlovákság körében folyt a VPN visszaszorítása, az FMK alapos tisztogató hadműveletet hajtott végre a helyi magyar közéletben. Különös hevességgel támadta kezdetben a Csemadokot - azt az intézményt, amelynek révén az állampárt igyekezett ugyan a népitáncra korlátozni a magyarság szlovákiai közéletét, de amely - megalázó kompromisszumok mellett - mindig túlnőtt saját eredeti rendeltetésén.
Az FMK elutasította az ,,összmagyar párt,, szervezésének gondolatát, s a nemzetiségi gondok leküzdésének lehetséges eszközeként is a radikális rendszerváltást, a demokrácia kiépítését jelölte meg. Derűlátását azonban óhatatlanul mérsékli, hogy a VPN, amely ehhez partner lehetne, meggyengült.
Az elmúlt hetekben újabb magyar politikai mozgalom kezdte bontogatni szárnyait: az Együttélés. Duray Miklós, a magyar kisebbség egykori jogvédő bizottságának börtönjárt vezetője, jelenlegi parlamenti képviselő szervezi, a Csemadok támogatásával. Ez a mozgalom küzdeni kíván - belföldön és külföldön is - a szlovák ,,nemzetállami eszme,, ellen konkrétan, s a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért általában. Az Együttélés számít az ország többi nemzeti kisebbségének - a ruténeknek, a lengyeleknek - a bekapcsolódására, s ebből az következik, hogy az Együttélés aligha tekinthető egy későbbi ,,magyar párt,, csírájának.
Van tehát egy demokratikus rendszert akaró FMK, s van egy nemzeti kisebbségeket előtérbe helyező Együttélés. A kettő nem okvetlenül zárja ki egymást, de az FMK - saját nyilatkozatai szerint - egyelőre nem nagyon érti, miért kellett létrehozni az Együttélést. A Csemadok március 9-10-i Közgyűlése talán hozzásegíthet a nézetek tisztázásához. +++
Kárpáti János, MTI-Panoráma
1990. március 5., hétfő 11:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|