|
|
 |
|
 |
Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)
|
1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március
16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a
hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az
ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé
vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt
az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről
kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay
Edit, az MTI munkatársa.
E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó
örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy
nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le
elöljáróban Fodor István.
Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az
Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel
ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának
kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom
érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség,
amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők
valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek.
Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak
a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is.
Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt
Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt
jár le a mandátuma.
Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a
magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai
átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli
egyeztetések után szentesít törvényeket.
Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie -
tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára,
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat
először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a
tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A
törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást,
hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi
kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű
törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta
meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.)
1990. február 15., csütörtök 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (2. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke annak a meggyőződésének adott
hangot, hogy még a mai Parlamentnek kellett volna megalkotnia a
teljes törvényt, hiszen így teremtett volna tiszta, egyértelmű
feltételeket az új Országgyűlés választásához. Így viszont az
újonnan megválasztott plénumnak nagyon rövid időn belül kell
foglalkoznia ezzel a témával, megelőzve esetleg a kormányalakítást
is. Fodor István hozzáfűzte: e törvényjavaslatnak, s különösen az
anyagiakra vonatkozó részének az elvetése egyfajta demagóg
beállításnak köszönhető, s ez a szemlélet kapott túlzott hangsúlyt a
sajtóban is. Így az új Parlamentnek nincsenek meg a működéséhez
szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételei sem. Márpedig
mindezek nélkül már az első pillanatban működésképtelen lehet az új
Országgyűlés.
A törvényhozási mechanizmus egyik legfontosabb tapasztalataként
azt emelte ki Fodor István: a jelenlegi Parlament az elmúlt másfél
évben olyan mennyiségű munkát végzett el - már-már főhivatásban -,
ami a későbbiek folyamán egy profi Országgyűlésnek is bőségesen
elegendő, sőt, sok lenne. Éppen ezért az új Parlament örökségéből
megszívlelendő tanulság: nem szabad elfogadnia, hogy a kormány
hétről hétre sürgősségi tárgyalást kérve, tömegével nyújtson be
alapos felkészülést, szakértelmet igénylő törvényjavaslatokat.
Véleménye szerint a célszerű az lenne, ha a kétfordulós
törvényalkotási gyakorlat honosodna meg, azaz: az első fordulóban
csak a koncepciót, a szabályozási elveket vitatnák meg a képviselők,
a második menetben pedig a vita alapján kidolgozott-átdolgozott
konkrét javaslatot. Ahogyan ezt az Országgyűlés meg is tette az
alkotmány módosításakor.
A politikai átalakulás folyamatára visszatérve kifejtette: a
jogállamiság, a parlamentáris demokrácia megteremtésének természetes
velejárója, hogy a politikai tagozódással egyidőben a társadalom
egyfajta atomizálódása is végbemegy. Ugyanilyen természetes jelenség
lesz viszont az is, ha a választások után tisztulási folyamat zajlik
majd le. Abban a pillanatban, amikor a nép visszaigazolta, hogy kik
,,beszélnek valóban az ő nevében,,, nagyságrendekkel csökken majd a
politikai pártok száma. (folyt. köv.)
1990. február 15., csütörtök 14:10
|
Vissza »
|
|
Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (3. rész)
|
Minderre figyelemmel az ország jövője szempontjából az optimális
megoldás az lenne, ha csak néhány - de biztos többséget jelentő -
párt alakítana koalíciós kormányt. És ehhez hiteles személyiségekre
van szükség. A mai ismeretek alapján szóba jöhető pártok
rendelkeznek az ehhez szükséges felkészültséggel. Tudják azt, hogy
más ellenzéki pozícióból ,,csípőből tüzelni,, és megint más
kormányzati pozícióból felelősséget vállalni. A legfontosabb: ne a
hatalmi harc, ne az elszámoltatás legyen a legfőbb elfoglaltságuk,
hanem a helyzet alapos elemzése, a lehetőségek felmérése és mindezek
alapján egy hosszabb távú stratégia meghatározása.
Az új Parlamentre váró örökség alapja másfelől a gazdaság
helyzete, állapota, amelynek előidézésében már vitatható a Parlament
szerepe. Ma erre kell fordítani elsősorban a figyelmet, a gazdasági
rendszer- és struktúraváltást kell megvalósítani, de úgy, hogy az
átalakítás soha ne hordozza magában a társadalmi robbanás valós
veszélyét. Fodor István úgy ítélte meg: a gazdaság ma sincs annyira
leromlott állapotban, hogy a tervezett eszközök igénybevételével ne
válhatna dinamikusabbá, s később a világpiac részévé. Annál is
inkább, mert a magyarországi változások külpolitikai feltételei
továbbra is kedvezőek, hiszen a folyamatok - s ez a lehetséges
partnerországok számára meghatározó - szilárd elképzelések alapján
zajlanak - mondotta végezetül az Országgyűlés megbízott elnöke.
(MTI)
1990. február 15., csütörtök 14:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|