Rendszerváltás és az MTI

	Az akadémiai kutatóhálózat nemzeti érték - Az Akadémia kutatóintézményei igazgatóinak értekezlete (1. rész)
1990. január 24., szerda - Mielőtt a következő Parlament és kormány az új tudománypolitikai koncepciót véglegesítené, szükséges annak átfogó, tudományos igényességű értékelése - hangsúlyozta Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia kutató intézményei igazgatóinak szerdán, az Akadémia székházában tartott értekezletén. Javasolta: a Parlament mondja ki annak szükségességét, hogy körültekintően értékelni kell a költségvetésből és más állami alapból támogatott kutatási szervezetek és kutatók tudományos teljesítményét. Az akadémiai kutatóhálózat egészének szüksége van az igazi megmérettetésre, amely valós képet nyújthat arról, hol kell értékeket konzerválni, illetve az értéktelent leépíteni. Ez az országos akció csak a tudományos közösségek aktív önvizsgáló közreműködéssel képzelhető el. Az akadémiai törvényjavaslatról szólva elmondta: többen javasolták, hogy az új felsőoktatási törvénnyel együtt célszerű azt előterjeszteni. Szerettük volna minél előbb megreformálni az Akadémia jogi státuszát és működési mechanizmusát, a különböző reformnézetek ütközése miatt azonban ez a folyamat lelassult - mondotta. A jelenlegi jogszabály is módot ad a belső működési mechanizmus javítására. Fontos, hogy az új alapszabály rögzítse a kutatóintézetek önállóságának és önigazgatásának elvét. Mondja ki, hogy az intézetek önállóan alakítják ki belső működési rendjüket, kutatási programjukat, szervezik nemzetközi kapcsolataikat, és önállóan gazdálkodnak a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel. A kutatóhálózat fejlesztésére három változatot ajánlott a főtitkár. Egyik lehetőség: az intézetek egy része egyetemekhez, másik része ágazati minisztériumok alá kerül, további része önálló kutatóközponttá alakul át. A jelentős szerződéses munkát folytató intézetek vállalalti gazdálkodási rendben működnének. A fejlesztés másik változata: a kutatóhálózat megmarad, de leválik az Akadémiáról, és megalakul az Akadémiától független Nemzeti Kutatási Központ. Ennek felügyeletét valamelyik minisztérium látná el - nyugat-európai példák szerint. A harmadik megoldás lehetne: az akadémiai kutatóintézetek autonóm kutatóközpontot alkotnak, saját adminisztratív vezetéssel, kiszolgáló apparátussal, de kötődnek az Akadémiához. (folyt.köv.) 1990. január 24., szerda 17:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »