Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
1990. január 17., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdai ülésén megvitatta a Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról, valamint az állami vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvényjavaslatokat. Az írásos javaslatokhoz Martonyi János reprivatizálási kormánybiztos fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a vagyonügynökség csak átmeneti intézmény lehet, amely az elkövetkezendő hat, nyolc, esetleg tíz év során látja el a privatizációval kapcsolatos feladatokat; a későbbiekben valószínűleg már nem lesz rá szükség. A vagyonvédelemmel kapcsolatosan kiemelte: a vállalatok vezetői a jövőben a polgári jog előírásai szerint felelnek az általuk okozott kárért, eltérően a jelenlegi gyakorlattól, miszerint hat havi jövedelmük erejéig felelősek. A bevezetőt követő vitából kitűnt: a képviselők nincsenek meggyőződve arról, helyes-e, ha ismét engedik kikényszeríteni egy olyan törvény megszavazását, amely eleve vitatható, és nem is teljes, s félő, hogy rövidesen változtatásra szorul. Tóth Attiláné (Budapest) azt is nehezményezte, hogy nem segítenek a tisztánlátásban az Igazságügyi Minisztérium szakemberei, a napirend tárgyalásánál meg sem jelentek. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye) arra a kérdésre várt választ, hogyan fogadták a törvénytervezetet a különböző pártok, mert félő, hogy amennyiben nem értenek egyet, a következő parlament rövidesen kénytelen lesz a törvényen módosítani. Az iránt is érdeklődött, marad-e tisztán állami vagyon, s milyen körben. Martonyi János az első kérdésre kedvező választ adott; mint mondotta, a pártok az MSZMP kivételével támogatják a törvényjavaslatot. A privatizálással az MSZMP is egyetért, ám a vagyonügynökség létrehozásával nem. Arról, hogy mi maradjon tisztán állami tulajdonban, egyelőre nincs döntés. Mag Pál (Csongrád megye) úgy vélte, hogy az új szervezet vélhetően túl nagy hatalmat kap, ha indok nélkül kezdeményezheti a vállalatok államigazgatási felügyelet alá vonását, mint ahogy ez a törvényjavaslatban áll. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy egyfelől ezúttal is hiányoznak a törvénytervezetből azok a támpontok, amelyek alapján a képviselők jó lelkiismerettel megszavazhatnák a javaslatot, másrészt - a gazdálkodás szempontjából - a törvénynek már egy éve életbe kellett volna lépnie. (folyt.köv.) 1990. január 17., szerda 18:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »