|
|
|
|
Magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Kaifu Tosiki japán
miniszterelnök magyarországi látogatása előtt a két ország közötti
kapcsolatok alakulásáról érdeklődött Medvegy Magdolna, az MTI
munkatársa a Kereskedelmi Minisztériumban. Kereskedelmi forgalmunk
az utóbbi években kedvezően alakult, viszont nem lehetünk
elégedettek a tartós együttműködési kapcsolatok terén elért
eredményekkel - így summázható a tárca illetékeseinek véleménye.
Japán immár három esztendeje biztosítja hazánk számára az általános vámkedvezményt (GSP), ennek köszönhetően exportunk évről évre növekszik, s tavaly mintegy 130 millió dollár volt. Kivitelünk áruszerkezete lényegében nem változott az elmúlt évek során. Az export többségét - mintegy 80 százalékát - anyagok, illetve félkésztermékek teszik ki. Ezek között a legjelentősebbek az alumínium- és acéltermékek, gyógyszeripari alapanyagok; az export kisebb hányada fogyasztási cikk, elsősorban textíliák és izzólámpák. A kivitel mintegy 8 százalékát képviselő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek zöme szesz, paprika, libamáj, bor és toll.
A közvetlen áruforgalom mellett jelentős mértékű a nagy japán kereskedőházak közreműködésével lebonyolított harmadik piacokra irányuló magyar export; ennek értéke évente megközelíti a 60 millió dollárt. Áruszerkezete a közvetlen exportéhoz hasonló.
A kereskedelmi kapcsolatok erősödése, és részben a magyarországi importliberalizáció eredményeként több évi stagnálás - illetve időnként csökkenés - után az elmúlt évben a Magyarországra irányuló japán export is számottevően nőtt. Előzetes becslések szerint értéke 165 millió dollár volt. A Japánból származó magyar import túlnyomórészt gépekből és berendezésekből, illetve elektronikai alkatrészekből, vegyipari és gyógyszeripari alapanyagokból áll. A fogyasztási cikkek részaránya viszonylag alacsony, mindössze 10 százalék.
Magyar és japán vállalatok között ipari kooperációk elsősorban a gyógyszergyártás területén alakultak ki, ahol jelentős kutatási és fejlesztési együttműködést sikerült a világ élvonalába tartozó nagy japán gyógyszergyárakkal létrehozni. Egyéb területeken számottevő termelési kooperációk nem alakultak ki a japán cégekkel. Az évtized elején megkezdett együttműködések - elsősorban a szórakoztató elektronikában - nem bizonyultak életképesnek. Még kevesebb eredménnyel jártak a harmadik piacokon létesítendő termelési együttműködésekre vonatkozó kezdeményezések. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 22:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok (2. rész)
|
Vegyesvállalatok alapításában, magyarországi tőkeberuházásokban a japán vállalatok mind ez ideig meglehetős óvatosságot mutattak. A nyolcvanas évek elejétől ez a tartózkodás némileg oldódott, amit a meglévő közös vállalatok fémjeleznek, számuk azonban elenyésző az újonnan alakuló egyéb külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozások között. 1979 és 1989 között mindössze öt vegyesvállalat jött létre. A folyamatban lévő tárgyalások közül az egyik legjelentősebb a Suzuki személygépkocsi-összeszerelő vegyesvállalat terve, amelyet az elképzelések szerint mintegy 140 millió dolláros japán beruházással létesítenek.
A japán miniszterelnök látogatása során előreláthatólag keretszerződést írnak alá a Toyota céggel. Ennek alapján a teljes magyar mentőautóparkot lecserélik Toyota gépkocsikra. Az elképzelések szerint 1990-ben 200, 1991-ben és 1992-ben 300-300, 1993-ban és 1994-ben 250-250, összesen tehát 1300 mentőautót szállít a japán cég. A gépkocsikat hazai gyártású berendezésekkel, műszerekkel szerelik majd fel. (MTI)
1990. január 13., szombat 22:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|