Rendszerváltás és az MTI

	Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (1. rész)
1990. január 12., péntek - Először készül külön törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről. Ennek az alkotmányerejű törvénynek a megalkotását nem csak az indokolja, hogy az újonnan megválasztandó Országgyűlésnek minden bizonnyal hivatásos képviselők lesznek a tagjai. Fontos az is - és a tisztesség is azt kívánja -, hogy a választásokon induló képviselőjelöltek legalább megközelítőleg tisztában legyenek azzal: milyen feltételek mellett vállalják új hivatásukat. Tehát a képviselőjelöltek védelmét is biztosító, s így a választási kampány szempontjából nélkülözhetetlen magas szintű jogszabályról van szó, amelyet januári ülésszakán tárgyal a plénum - tájékoztatta az MTI munkatársát Soltész István, a Ház főtitkára. A képviselők már a korábbi viták során is felvetették: a jelenlegi Parlament döntsön-e erről, avagy már az új Országgyűlés kompetenciájába tartozzék-e mindez. Arra valóban nincs lehetőség, hogy a képviselők jogállását részletesen szabályozó törvény szülessen. Ugyanakkor a leglényegesebb kérdéseket mindenképpen rendezni kell, és ezért ez még a jelenlegi Parlament feladata. Ez a törvényjavaslat csupán arra vállalkozik, hogy szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, rendelkezzék a képviselői összeférhetetlenségről, továbbá a honatyákat megillető tiszteletdíjról, költségtérítésről és kedvezményekről - mondta Soltész István. A törvényjavaslat már eltér az Igazságügyminisztérium alapkoncepciójától. Azt ugyanis megvitatták különböző pártok képviselői, az Országgyűlés hivatalának szakértői és a Parlament jogász tagjai. A vélemények alapján csütörtökön elkészült az új változat, s ezt tárgyalja majd a plénum. A törvényjavaslatot ismertetve a Ház főtitkára elmondta: az első fejezet szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, szolgálva ezzel, hogy a nyilvántartásba vett jelöltek idejüket és energiájukat nyugodtan fordíthassák a választási kampányra. Éppen ezért - a javaslat szerint - a képviselőjelöltet a nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságra elengedni, ha a jelölt ezt kéri. A fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, s ez idő alatt munkáltatója nem szüntetheti meg a jelölt munkaviszonyát. (folyt.köv.) 1990. január 12., péntek 15:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (2. rész)
A törvénytervezet vitáján felmerült az is, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő képviselőjelölteket valamiféle térítésben kellene részesíteni. Bár jó megoldásnak tűnt, a választójogi törvény azonban nem engedi meg azt, hogy a képviselőjelölteknek az őket megillető támogatási keretösszeg egy részéből pótolják a kieső munkabért. Ám nem rendelkezik arról, hogy a jelöltek erre az időre bárkitől bármilyen juttatást kapjanak. Így jelen pillanatban a jelöltség vállalása anyagi hátrányt jelent. A törvényjavaslat szerint a képviselőjelölteket a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. A tervezet a már megválasztott képviselőre bízza, hogy képviselői munkája mellett folytatja-e főfoglalkozását is, avagy sem. Ez lényegében elvi lehetőség, hiszen egy hivatásos Parlamentben nehezen elképzelhető, hogy a képviselő más munkát is tudjon végezni, másrészt a tiszteletdíjak rendszere biztosítja a folyamatosan végzett kizárólagos képviselői tevékenység anyagi feltételeit. A törvénytervezet ezen túlmenően - az alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve - összeférhetetlenségi okokat is megállapít. Eszerint a képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az ÁSZ hivatali szervezetének dolgozója, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Minisztertanács tagjának és a politikai államtitkárnak a kivételével -, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, gazdasági társaság igazgató tanácsának vagy igazgatóságának, valamint felügyelő bizottságának tagja. A képviselőt a törvénytervezet szerint a miniszteri fizetés fele illeti meg. (A miniszteri fizetés jelenleg bruttó értékben 65 ezer forint.) Ez a tiszteletdíj adóköteles, illetve társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni. Ez azonban csak alapdíjnak tekinthető, hiszen a képviselőnek további juttatás jár, ha valamilyen tisztséget tölt be. A tiszteletdíjhoz viszonyított pótdíj jár például a parlamenti bizottság tagjának és elnökének, a parlamenti pártcsoport elnökének, az Országgyűlés elnökének, alelnökének, jegyzőjének. A Ház elnökének például a tiszteletdíj 180-a százaléka, a pártcsoport elnökének a tiszteletdíj 80 százaléka, a bizottsági tagnak a tiszteletdíj 40 százaléka jár. Emellett utazási, posta- és telefonköltségeit, illetve adott esetben a szakértői díjakat is téríti a Parlament. A költségtérítés azonban az éves képviselői tiszteletdíj 30 százalékát nem haladhatja meg. (folyt.köv.) 1990. január 12., péntek 15:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (3. rész)
A tervezet további kedvezményeket is tartalmaz. Soltész István kifejtette azt is: jogos igény, hogy a képviselők munkájukhoz megfelelő irodával is rendelkezzenek a Házban. Ez azonban a lehetetlenséggel határos, hiszen 386 képviselőről van szó, a parlamentben viszont, a nagy tanácskozótermeket is ideszámítva, csak 179 helyiség található. Ma még ezeken is az ideiglenes köztársasági elnök, a Parlament, a kormány és ezek hivatalai osztoznak, az épületet 60 százalékban még mindig a kormány foglalja el. A Ház főtitkára szólt arról is, hogy a képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat csak egyike annak a 29-nek, amelyet a jelenlegi Parlamentnek meg kellene tárgyalnia. A kormány a decemberi ülésszak előtt elkészítette negyedéves tervét, s ebben 29 törvényjavaslat szerepelt. December elején, a parlament, a pártok és az érdekképviseleti szervek háromnapos eszmecseréjén ez a mennyiség 6-10 törvényre redukálódott. A jelenlegi állapot szerint viszont már ismét legalább két tucat törvénytervezet szerepel napirenden - januárra és februárra. Ezek többségének beterjesztését a napról napra változó helyzet tette-teszi sürgetővé. Közöttük van az állambiztonsági törvény, amelyet januárban megtárgyal a plénum, továbbá a sajtótörvény módosítása is. Ez utóbbiról éppen Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozott úgy: a jelenlegi sajtótörvény alapján megtartani a választásokat ,,életveszélyes,,. Ezzel összefüggésben Soltész István elmondta: az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egy új sajtótörvényt már lehetetlen kidolgozni. Nem jogi és technikai szempontból, hanem mert a politikai pártok véleménye is rendkívül eltérő ebben a kérdésben, s úgy tűnik, egyhamar nem is lehet közös nevezőre jutni. Ezért a kormány a törvény módosítását dolgozta ki, amely azt a minimális célt szolgálja, hogy a választások szempontjából nélkülözhetetlen rendelkezéseket módosítsa. A kormány ebben a kérdésben sürgősségi tárgyalást kér még januárban. (MTI) 1990. január 12., péntek 15:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »