|
|
|
|
A lakáskoncepciót az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága elvetette (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - Több mint ötórás vita után szerdai ülésén úgy döntött az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, hogy nem fogadja el a lakásgazdálkodás új koncepcióját. Az ülésen egyébként Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a jövő évi költségvetési tervezethez, amelynek fontos része a lakásgazdálkodási koncepció. Az államtitkár a már ismert érveket hangoztatta: amennyiben a Parlament nem fogadja el a költségvetést, úgy a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet megállapodást kötni, veszélybe kerül a magyar gazdaság külső finanszírozásának lehetősége. Jövő márciusban be kellene jelenteni a fizetésképtelenséget, az infláció mértéke 100 százalékos lenne, a munkanélküliek száma elérné az 500-600 ezret.
A költségvetésről szóló vitában a képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a beterjesztett javaslatok csak tovább növelik a belső feszültségeket. Indokoltnak tartották ugyan, hogy a költségvetés hiányainak pótlásához a lakásgazdálkodási szektor is hozzájáruljon, ám a felvázolt javaslatokkal nem tudtak egyetérteni. Elfogadhatatlannak tartották, hogy a hiteladó mértéke a tartozás összegétől függetlenül egységes legyen. Többen amiatt méltatlankodtak, hogy az IKV kivonulásával a lakásszektorból kevesebb lesz a szolgáltatás, ugyanakkor nagyobb bért kell fizetni. Vass Józsefné (Békés megye) kifogásolta: a koncepció nem ösztönzi a lakásforgalmat, s nem foglalkozik a falvakban üresen álló lakásokkal. Ehhez csatlakozva Horváth Miklós (Fejér megye) arról szólt, hogy a kistelepülések népességmegtartó képességét nem erősíti a felvázolt koncepció, és szükségesnek tartotta, hogy a kistelepülések valamiféle preferálásban részesüljenek. Lakatos László (Győr-Sopron megye) szerint meg kellene szüntetni az IKV-kat és a lakásfelújítást vállalkozói alapokra kellene helyezni. Javasolta, hogy a bérlakás-eladások ütemét gyorsítsák fel. Véleménye szerint az így befolyt összegekből is lehetne mérsékelni a költségvetési hiányt. Király Zoltán (Csongrád megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhangulatban jól érzékelhető az az ellenérzés, amely a lakáskoncepciót övezi. Javasolta: fontolja meg a kormány, hogy ezt a kérdést miként terjeszti a Parlament elé, mert a sokakat érintő és feszültségekkel terhes lakásgazdálkodáson akár el is bukhat. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A lakáskoncepciót az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága is elvetette (2. rész)
|
Csatlakozva más képviselőkhöz, rámutatott: az IKV jelenleg egy felduzzasztott, működésképtelen apparátus, amelynek fenntartására - az ő tudomása szerint - a lakbéreknek csaknem a felét fordítják. Kunos Péter a vitában felvetődött kérdésekre válaszolva elmondta: ha elegendő idő lett volna a lakásgazdálkodási koncepciók kidolgozására, akkor természetesen differenciáltan állapították volna meg a hiteladó mértékét. Ezt az elnevezést egyébként rossznak minősítette az államtitkár és szükségesnek tartotta megváltoztatását. Nem tartotta egyedüli üdvözítő megoldásnak azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány készített, ám rámutatott: a lakásügy időzített bomba, amely nagyon hamar robbanni fog, így a Parlamentnek megállapodásra kellene jutnia ebben a kérdésben a kormánnyal. A bizottság elnöke, Berdár Béla összefoglalójában kifejtette: a bizottság elfogadja, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere igazságtalan, nem jól működik, és változtatásra szorul. Azt is indokoltnak tartják, hogy ebből a szektorból bevételi forrásokhoz jusson a költségvetés. A kormány javaslatait azonban igazságtalannak és áttekinthetetlennek tartják, s kérik, hogy a Parlament következő üléséig elfogadhatóbb variációt terjesszenek a képviselők elé. A bizottság felhívja a kormány figyelmét, hogy vizsgálja felül a lakásgazdálkodással foglalkozó vállalatokat, s fenntartja véleményét, hogy az IKV-k, mint fölösleges és rosszul funkcionáló szervezetek, szűnjenek meg. A bizottság szükségesnek és indokoltnak tartja azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások részleteiről, és a majdani megállapodásról konkrét tájékoztatást adjanak a közvélemény számára. Egyelőre ugyanis sokan úgy vélik, hogy az IMF csak hivatkozási alapul szolgál bizonyos kellemetlen hatású kormánydöntésekhez. A testület továbbá fontosnak tartja, hogy a költségvetés kérdésében társadalmi konszenzus jöjjön létre, ehhez pedig szükség van a kormány és a pártok közötti párbeszédre. A tanácskozáson szó volt még a tanácsi gazdálkodás jövő évi szabályozásáról is. A képviselők többsége jónak tartotta a kidolgozott módszereket, úgy vélték: igazságosabb és jobban tervezhető pénzügyi alapokon működhetnek a jövőben a helyi tanácsok. Felhívták a kormány figyelmét arra, hogy folyamatosan tájékozódjék az új szabályozás tapasztalatairól, és ezek alapján minél hamarabb kezdje meg az 1991-re vonatkozó módosított, pontosított rendszer kidolgozását. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A lakáskoncepciót az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága is elvetette (3. rész)
|
A továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a bizottság a környezetgazdálkodásról és a környezeti károk megelőzéséről szóló hosszú távú koncepcióról, majd áttekintették a további feladatokat. (MTI)
1989. december 13., szerda 18:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|