|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - A vállalkozások élénkítésére, támogatására a kormány különítsen el mintegy 2 milliárd forintot a nagyvállalati szubvencionálásra félretett keret terhére. Morvay László budapesti képviselő javaslata élénk visszhangra talált az Országgyűlés tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottságának tagjai körében. A testület tagjai a gondolattal egyetértve az összeg felhasználásának szigorú ellenőrzése mellett foglaltak állást. Mindez a kockázati tőkéről szóló szakértői beszámoló nyomán hangzott el az Ipari Fejlesztési Bankban tartott kihelyezett ülésen.
A bank vezetői a kockázati tőke gazdaságélénkítő szerepével
összefüggésben hangoztatták: a hazai tapasztalatok azt bizonyítják,
hogy a magas kamattal terhelt hitelek mellett a kis- és
középvállalkozások szükségszerűen rövid távra rendezkednek be. A
nagy tőketerhek miatt gyakran alacsony műszaki színvonalon és
túlzott költséggel termelnek, ezáltal is gerjesztve az inflációt.
Ezeket az ellentmondásokat a kockázati tőke már ma is oldaná, mert
segíti az új vállalkozásokat az induláskor. E tőke meggyorsítja az
új technológiák bevezetését, s ezáltal a termelési szerkezet
átalakulását.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a gazdaságban csekélyek a
vonzó befektetési lehetőségek, hiányzik a fejlett értékpapír-piac, s
az adórendszer sem bátorítja a kockázatvállalást. Amennyiben ez a
helyzet nem változik, nincs remény arra, hogy a jelenleg a Központi
Műszaki Fejlesztési Alapból fedezett kockázati tőke típusú
finanszírozás tovább fejlődjön. Az Ipari Fejlesztési Bank Rt.
egyébként megtette az előkészületeket arra, hogy a
kockázatitőke-kezelő és -befektetési társaságokról szóló törvény
megjelenése után létrehozzon egy kockázatitőke-kezelő társaságot,
vegyes tulajdonformában.
A bizottság tagjai ezután a Magyar Tudományos Akadémia
gazdálkodásáról tájékozódtak. Láng István akadémikus, az MTA
főtitkára utalt arra, hogy az elmúlt és a jelenlegi időszak
restrikciós intézkedései a legtöbb intézetnél súlyos gondokat
okoztak. (folyt.köv.)
1989. december 13., szerda 16:13
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottságának ülése (2. rész)
|
A mostani kutatási feltételek is csak a rövid távú túlélésre adnak
esélyt. Folytatódik az alapkutatások visszaszorulásának tendenciája,
s ez azzal fenyeget, hogy néhány év múlva katasztrofális helyzetbe
kerülhet a teljes magyar kutatói tevékenység. Jövőre egyébként
előfordulhat, hogy egyes kutatóintézetek fizetésképtelenné válnak, s
nagyarányú elbocsátásokra is számítani kell. Ezzel kapcsolatban
figyelmeztetett: a külföldön dolgozó kutatók száma fél év alatt
megduplázódhat - számuk jelenleg 13 százalék -, mert harmadosztályú
bérért is megéri külhonban munkát vállalniuk.
A testület tárgyalt a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
1988. évi XI. törvény módosításáról is. A tervezet jórészt technikai
jellegű korszerűsítést jelent. Ennek kapcsán a képviselők hangot
adtak annak a véleményüknek, hogy az Országos Tudományos Kutatási
Alap, illetve a Felsőoktatási Fejlesztési Alap is kerüljön az
Országgyűlés hatáskörébe. A bizottság ezért felkéri a kormányt, hogy
a jövő év első felében készítse el a két utóbbi alapra vonatkozó
törvénytervezetet. Szükségesnek ítélték, hogy az államháztartási
törvénnyel együtt, azok elfogadását követően emelkedjenek a
tervezetek törvényerőre. Amennyiben e javaslatot a kormány magáévá
teszi, úgy a képviselők elfogadják, hogy az OTKA 1990-re esedékes,
1,16 milliárd forintos költségvetését a Központi Műszaki Fejlesztési
Alapból fedezzék.
Az ülésen Eke Károly, Csongrád megyei képviselő továbbra is
tartotta magát ahhoz a véleményéhez, hogy a Számítástechnikai és
Automatizálási Kutató Intézet egy kisszövetkezettel közösen
illetéktelenül használt fel 100 millió forintot az OTKA-ból.
Szerinte az alapkutatás pénzéből gyártóüzem létesült. A képviselő
súlyos törvényszegésről beszélt, s követelte a személyes felelősség
kivizsgálását, az Állami Számvevőszék közreműködésével. A bizottság
úgy határozott, hogy három szakemberből álló vizsgálóbizottságot
küld ki, amely megvizsgálja, hogy az üzem az alapkutatás
fejlesztését szolgálja-e. (MTI)
1989. december 13., szerda 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|