|
|
 |
|
 |
Újabb javaslat a Parlament feloszlásának időpontjára (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - A Parlament a decemberi ülésszakán döntsön arról, hogy lerövidíti megbízatásának idejét, mandátuma lejártának időpontját viszont március egyik napjában határozza meg - ez az országgyűlési állandó bizottságok vezetőinek javaslata. Ez immár a harmadik változat a Parlament feloszlásának kérdésében.
Az elmúlt időszakban az Országgyűlés feloszlásáról zajló vitában
két markáns álláspont vált ismertté. Az egyik, hogy a plénum még a
decemberi ülésszakon mondja ki feloszlását, és az ideiglenes
köztársasági elnök március második felére tűzze ki a választásokat.
A másik álláspont képviselői azt szorgalmazzák, hogy a jelenlegi
Országgyűlés mandátumának lejártáig, június 8-ig működjék tovább, s
csak ezt követően, a kora nyárra, esetleg ősz elejére tűzzék ki a
képviselőválasztásokat. Mindkét megoldásban választ kell azonban
adni a Parlament további működésének mikéntjére.
A bizottsági vezetők javaslata jogi megoldást kínál erre a
dilemmára - mondotta Soltész István, a Ház főtitkára Csoknyay
Editnek, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Alkotmányos
értelemben ugyan nincs akadálya annak, hogy a feloszlott parlament
továbbra is változatlan jogokkal hozzon döntéseket, politikai
szempontból viszont megkérdőjelezhető - s érzékelhetően meg is
kérdőjelezik - egy önmaga feloszlását kimondó parlament
kompetenciáját. Kifejtette, hogy az Országgyűlés mandátuma akkor
járhat le, ha megbízatásának ideje letelik; ha az államfő -
amennyiben megvan rá a jogköre - feloszlatja, vagy ha önmaga mondja
ki feloszlását. Ez a három lehetőség nem újkeletű, mint ahogy az
alkotmány és a választójogi törvény azon rendelkezései sem: ha a
Parlament mandátuma, megbízatása bármely okból lejár, három hónapon
belül új Országgyűlést kell választani. A szavazás napja előtt 90
nappal pedig a köztársasági elnöknek ki kell tűzni a választásokat.
A kérdés tehát az: a mandátum lejártának és a választások
kiírásának időpontja összefügg-e egymással? E kérdésre a válasz az -
mutatott rá Soltész István -, hogy ha az Országgyűlés nem rövidíti
le megbízatása idejét, akkor június 8-a előtti időpontra nem lehet
kiírni a választásokat. Ha ezt a köztársasági elnök a Parlament
akarata nélkül mégis megtenné, akkor megsértené az Országgyűlés
szuverenitását. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|