|
|
|
|
Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
|
Nem sikerült azonban a kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök jogállásának egyértelmű elvi tisztázása. Az Alkotmánymódosítással együttesen tárgyalta a bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A törvényből a jelentősebb passzusokat átemelte az Alkotmányba. Korrigálták azokat a részeket is, amelyeket Kilényi Géza professzor, igazságügyminiszter-helyettes még az előző napon diszkriminatívnak, alkotmányjogi képtelenségnek nevezett. Ilyen volt például, hogy az Alkotmánybíróság összetételére jelölőbizottság tesz javaslatot. Az eredeti megfogalmazás úgy szólt, hogy az Országgyűlés 8 személyt a képviselők közül választ a jelölő bizottságba, amely kiegészül a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, valamint a Magyar Jogász Szövetség által delegált személyekkel. Ezt a politikai egyeztető tárgyalásokon megtorpedózták. Így került bele a törvényjavaslatba az az alkotmányjogi képtelenség, hogy a jelölő bizottság a parlamenti képviselettel rendelkező pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból áll. Ez ráadásul diszkriminatív is a független képviselőkkel szemben. A bizottság - bár épp, hogy szavazóképes létszámban voltak jelen tagjai - döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Budapest legyen. A bizottság egyetértett a Minisztertanácsnak azzal a kezdeményezésével, hogy a Magyar Köztársaság állami címeréről népszavazást kell elrendelni. A beterjesztett Alkotmánymódosítás szerint a címerről és annak használatáról alkotmányerejű törvénnyel kell rendelkezni. A magyar társadalom azonban a jövőben használatos címer kérdésében erősen megosztott. Ezt figyelembe véve kezdeményezte a Minisztertanács a népszavazás kiírását, amelynek során a választópolgárok három változatra: a jelenlegi állami címerre, a koronás kiscímerre, illetve a Kossuth címerre voksolhatnak. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatban beterjesztett változatokról is határozott. Állásfoglalása szerint a munkahelyekre egységesen mondják ki a pártok szerveződésének tilalmát, illetve a bizottság a pártvagyonnal és -gazdálkodással összefüggésben azt a változatot támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, s a rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja. (folyt.köv.)
1989. október 13., péntek 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|