|
|
|
|
Kis János interjúja a Liberationnak
|
----------------------------------- Washington, 1989. október 11. (Amerika Hangja) - Európai szerkesztőségünkből Pongrácz Eszter munkatársunk azt az interjút ismerteti, amit Kis János magyar filozófus adott egy párizsi lapnak: - Kis János magyar filozófus már akkor vezető szerepet töltött be a demokratikus ellenzék mozgalmában, amikor Kádár János rezsimje többé-kevésbé brutális eszközöket alkalmazott - dialógus helyett - a rendszer bírálóival szemben. Kis János ma a Szabad Demokraták Szövetségének vezéregyénisége. A Liberation nevű párizsi újság munkatársa interjút készített vele, amely most jelent meg a lapban. A francia újságíró bevezetőben utalt arra, hogy a magyar ellenzék egy része a jelek szerint bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János? A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá. A francia újságíró további kérdésére Kis János kifejtette: az elkövetkező esztendőkben a készülőben lévő parlamenti rendszer gyenge lesz, éspedig több okból. Először is a lakosság visszafogottan viszonyul majd a parlamenti kormányzathoz. Azonkívül a gazdasági válság el fog mélyülni, és népszerűtlen rendszabályokra lesz szükség. Ha a köztársaság elnöke erős, akkor komoly veszélye áll fenn annak, hogy belesodródunk egy praktikus elnöki diktatúrába. (folyt.)
1989. október 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kis János interjúja a Liberationnak - 1. folyt.
|
Kizárható-e a visszarendeződés? - kérdezte ezután az interjuvoló. A felelet így hangzott: A szó szoros értelmében való visszarendeződés ki van zárva. A monolitikus kommunista párt széthullott. A rezsim társadalmi és gazdasági erőforrásai kimerültek. De elképzelhető, hogy parlamentális díszletek között olyan tekintélyi parancsuralom jön létre, amelynek az elnök áll az élén. Az újságíró azután az iránt érdeklődött, vajon beszédpartnere nem tart-e a Szovjetuniótól? Kis János értelemszerűen nemmel válaszolt, és nézetét azzal indokolta, hogy e tekintetben nem Gorbacsov reformpolitikája a döntő tényező, hanem a Szovjetuniónak - belső válság okozta - gazdasági és politikai gyengesége. Tisztán katonai vonalon a Szovjetunió persze képes lenne a beavatkozásra, mégsem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy visszaállítsa a kelet-európai rezsimek alatti régi rendet. Ami az NDK-t és Csehszlovákiát illeti, Kis János úgy látja: ebben a két államban elmeszesedett rezsimek uralkodnak, olyanok, mint Brezsnyevé volt. Nem képesek arra, hogy (...) ellenálljanak, de arra sem, hogy alkalmazkodjanak újabb országokhoz. Ezeknek a rezsimeknek mégis mozgásba kell jönniök. Szóval Ön meglehetősen optimista - vetette közbe a francia újságíró. Kis János azt felelte: igen, az vagyok - a szocialista rendszer összeomlásának dolgában. Kevésbé vagyok derűlátó a továbbiak tekintetében: kialakul-e nálunk tiszta parlamenti rendszer, és nyugati tipusú piacgazdálkodás. Reményeim nem vérmesek. +++
1989. október 11., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|