|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - Az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről vitatott meg tájékoztatót, valamint az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésszaka elé kerülő sarkalatos törvényekről konzultált az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfői ülésén.
Az élelmiszer-kiskereskedelemről előterjesztett szakminisztériumi tájékoztató egyebek között rámutat: jóllehet, az élelmiszer-kiskereskedelem rentabilitásának javítására számos intézkedés történt, az ágazat jövedelemtermelő képessége kedvezőtlenebb a többi kereskedelmi szakágazaténál. A kereskedelmi árrés a szükségesnél kisebb mértékben bővült, miközben a költségek - az infláció hatására - az árbevételhez, illetve az árréshez közelállóan, vagy annál nagyobb mértékben növekszenek. A szakmában foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 1988 végén 1,3 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami és szövetkezeti üzletekben, mint 1980-ban, miközben a forgalom 13,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem az új vállalkozások számára is kevésbé vonzó, mint más kereskedelmi ágazatok. Ezt jellemzi, hogy 1980 óta a magán kiskereskedők száma több mint háromszorosára nőtt, az élelmiszer-kiskereskedelemben azonban csak 90 százalékkal gyarapodott a számuk. Az élelmiszer-kereskedelem jövedelemtermelő képességének növelésére az előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg. Egyebek között rámutat: az élelmiszervertikumot egységesen kezelve fenn kell tartani az élelmiszer-kereskedelem preferenciarendszerét. A vitában többen hangsúlyozták, hogy a kistelepülések és a peremkerületek élelmiszerellátásával a kormány a jövőben is kiemelten foglalkozzon. Ugyancsak elhangzott, hogy a szakágazat növekvő terhei ne csak a fogyasztói árakban jelenjenek meg, s azokat ne csupán a lakosságnak kelljen viselnie. A támogatás kérdésével kapcsolatban hangsúlyozták: a támogatásleépítésben indokolt különbséget tenni, hiszen ha az élelmiszer-kiskereskedelemnek adott támogatást csökken, azt az ország összes állampolgára érzékelni fogja. A bizottság egyhangúlag támogatta a jelentésben megfogalmazott határozati javaslatokat, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem gazdasági helyzetének érdemi javítását szorgalmazzák. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Egyebek közt szükségesnek ítélik, hogy a vállalkozásinyereségadó-törvényben az ágazatnak jelenleg biztosított 40 százalékos kedvezmény fenntartása mellett biztosítani kell e kedvezményt az állami tulajdon után fizetendő részesedésre is. Ugyancsak szükségesnek tartják hosszabb távon fenntartani a kistelepüléseken működő élelmiszerüzletek forgalma alapján megállapított adókedvezmény jelenlegi formáját. Ezenkívül indítványozzák, hogy az élelmiszerkereskedelmi hálózatban dolgozók alapbére - a jövő évi népgazdasági tervben figyelembe vett bérfejlesztésen felül - átlagosan 20 százalékkal növekedjék. A sarkalatos törvények megvitatásának kezdetén Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes adott rövid tájékoztatást. Egyebek között elmondta, hogy a kormány a háromoldalú tárgyalásokon született konszenzust figyelembe véve terjeszti be a javaslatokat az Országgyűlésnek. Az igazságügyi tárca ugyanakkor elvégzi ezek kodifikációs felülvizsgálatát. Ez azonban nem érinti a háromoldalú tárgyalások politikailag releváns eredményeinek felülvizsgálatát, csupán a normaszövegben fellelhető ellentmondásokat kívánják feloldani. Egyúttal bejelentette, hogy a törvényjavaslatok szövegét közzéteszik a Magyar Hírlapban. A vitában több képviselő vélekedett úgy, hogy az Alkotmánymódosítás szövegébe kerüljön bele az a passzus, miszerint az egyéni választókerületben, a megyei és az országos listán megválasztott képviselők jogai és kötelességei azonosak. Tóth Attiláné (Budapest, 56. vk.) az iránt érdeklődött, hogy a hétvégén létrejött Magyar Szocialista Párt miként vesz részt az esetleges további politikai egyeztető tárgyalásokon. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) egyrészt azt kérdezte, hogy mikorra tervezik a tanácstagi választásokat, másrészt pedig azt tudakolta, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) és más, például kisebbség-, környezetvédelmi ombudsman rendszere az Országgyűlésen kívül is ki lesz-e építve. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m. 20. vk.) célszerűnek minősítette, hogy a sarkalatos törvényekről két fordulóban tárgyaljon a Parlament, mert szerinte így a háromoldalú tárgyalások részvevői is megismerhetnék a döntés előtt a képviselők véleményét. Németh István (Hajdú-Bihar m. 10. vk.) az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójára utalva megkérdezte: elegendő számú aláírás összegyűjtése nem akadályozza-e meg a Parlamentet, hogy döntsön az Alkotmány módosításáról? (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Az ülésen jelen lévő Budzsáklia Mátyás, az eddigi MSZMP tárgyaló delegáció tagja közölte, hogy a gazdasági és politikai egyeztető tárgyalásokon részt vett MSZMP-delegációt a jövőben az MSZP küldöttsége váltja fel. A képviselők által felvetett kérdésekre válaszolva Kilényi Géza elmondta, hogy a tanácstagi választásokat csak az új önkormányzati törvény elfogadása után tartják célszerűnek kiírni. Kifejtette: nem lenne szerencsés, ha a sarkalatos törvényeket két fordulóban vitatná meg a Parlament. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a törvények sok szálon összefüggenek. Példaként említette, hogy a Btk. módosítása, amelyet az Országgyűlés szeptemberben kezdődött ülésszakán fogadott el, semmit sem ér az alkotmány módosítása nélkül. Az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójáról szólva közölte, hogy az nem akadálya az alkotmánymódosítás elfogadásának. Ugyanakkor hozzátette: ha október 17-ig 100 ezer aláírást összegyűjtenek, a Parlament nem tűzheti ki november 26-ra a köztársaságielnök-választást, hanem erről népszavazásnak kell döntenie. A továbbiakban szólt arról, hogy a regionális képviselői csoportok ülésén elsősorban a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban vetődtek fel javaslatok. A képviselők két kérdésben szeretnének módosító indítványt benyújtani. Egyrészt jelentős részük úgy ítéli meg, hogy az államfőt ne csak most, hanem a jövőben is népszavazással válasszák. Másrészt szükségesnek tartják törvénybe foglalni, hogy a köztársasági elnök megbizatásának időtartama ne essen egybe a parlamenti képviselők mandátumának idejével. Végezetül bejelentette, hogy elkészült a parlamenti biztosokról szóló törvényjavaslat. Az ombudsman intézménynek Parlamenten kívüli kiterjesztéséről egyelőre nincs szó. Ezenkívül külön törvényjavaslatot kívánnak majd beterjeszteni a címer kérdésében. Az elképzelések szerint erről a kérdésről népszavazás döntene. A választójogi törvénytervezet bizottsági vitájából az tűnt ki, hogy a képviselők egyelőre a jelenlegi parlamenti képviselői feladatokban gondolkodnak. A többség meglehetősen nagy ellenérzéssel szólt a vegyes - egyéni és listás - választási rendszerről. A hozzászólások azt igazolták, hogy továbbra is a ,,kijáró,, képviselő szemszögéből fogalmazzák meg véleményüket a törvénytervezetről. Kimondva, kimondatlanul többen is úgy vélekedtek, hogy az új Parlamentben a választók többségének képviselete az egyéni választókörzetből bekerülő honatyák vállára nehezedik majd. Erre reflektálva a BM jelen lévő képviselője kifejtette: a listán megválasztott honatyák felelőssége több is és kevesebb is lesz, hiszen ők a választókon kívül pártjuknak is felelősséggel tartoznak majd. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
Az eredetileg tervezett napirenden kívül a bizottság megszavazta, hogy tárgyaljanak az Országgyűlés novemberi ülésszaka elé kerülő adókorszerűsítési tervezetről. Erre azonban már nem került sor, mert mire a témára tértek volna, a teremben javarészt csak a szakértők maradtak. Épp ezért dr. Székács Anna, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa megkérte a még maradó képviselőket, hogy a vállalkozási nyereségadóval, a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatos korrekciós javaslatokra vonatkozó észrevételeiket a hét folyamán juttassák el a szakértőknek. (MTI)
1989. október 9., hétfő 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|