Rendszerváltás és az MTI

	A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (5. rész)
Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni, hogy a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek képviselete, hanem az egész nemzet szolgálata. Ezért előírja: az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A törvényjavaslat folyamatosan - február 1-től június 15-ig, illetve szeptember 1-től december 15-ig ülésező Országgyűlést tart szükségesnek. S ez idő alatt a képviselőknek - csakúgy mint napjainkban - részt kell venniük nemcsak a plenáris üléseken, hanem a bizottságok, a frakciók tanácskozásain és, ha fennmaradnak, a megyei képviselőcsoportok munkájában is közre kell működniök. Ehhez járul az egyes anyagok alapos áttanulmányozása, a konzultáció a szakértőkkel és nem utolsó sorban a kapcsolattartás a választóikkal. Mindezeket figyelembe véve a parlamentnek magának kell majd kialakítania üléseinek rendjét, amely lehet például hetente két nap vagy kéthetente négy nap. A választások utáni alakuló ülés összehívása a köztársasági elnök feladata, egyébként az ülésszakok és azokon belül az ülések összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Rendkívüli ülésszakot kell összehívni, ha erre a folyamatos ülésszakokon kívüli időpontban van szükség. Egyébként rendkívüli ülés összehívása is kezdeményezhető. Az összehívás joga az Országgyűlés elnökét, az erre vonatkozó kérelem joga a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot is megilleti. Ha a képviselők egyötöde kéri az összehívást, annak is eleget kell tenni. Mindez hivatásszerű képviselői munkát feltételez. Éppen ezért nem lehet képviselő a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a bíró, az ügyész, a fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, továbbá bármely államigazgatási szerv dolgozója. Kivételek ez alól a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkár. Az Alkotmányt módosító javaslat egyértelműbbé teszi az interpelláció és a kérdés közötti különbséget is. Az interpelláció a végrehajtó hatalom ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze, az erre adott, de el nem fogadott válasz következménye a bizalom megvonása lehet. A kérdés nem hordoz közvetlenül ilyen felelősséget, hanem arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kapjon. (folyt. köv.) 1989. október 9., hétfő 12:31
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »