Rendszerváltás és az MTI

	Országgyülési képviselők regionális tanácskozásai (1.rész)
1989. október 5. csütörtök - Csütörtökön folytatódott az országgyűlési képviselőcsoportok regionális tanácskozás-sorozata. Győrött a Győr-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala megyei, a fővárosban pedig a Fejér, a Komárom, a Nógrád és a Pest megyei képviselőcsoport tagjai egyeztették a Parlament október 17-én folytatódó őszi ülésszaka elé kerülő törvénytervezetekkel kapcsolatos álláspontjukat. Győrött még az ország más vidékein lezajlott hasonló tanácskozásokhoz képest is élesebben fogalmazták meg ellenérzéseiket a választókörzetek módosításával kapcsolatban. Az ott tanácskozó négy megye honatyái kifejezzetten vidékellenesnek minősitették a törvényjavaslatot. Rámutatottak, hogy a képviselőknek teljesen eltérő körülmények között kell dolgozniuk a fővárosban és vidéken. A fővárosban akár néhány utcában is élhet egy-egy választókörzethez szükséges számú ember, vidéken esetleg csak 70 településen laknak ennyien. Ennyi település egymástól gyakran nagyon is különböző gondjainak áttekintése, érdekeik valóságos képviselete szinte lehetetlen feladatnak tünik. Az uj törvényjavaslat elfogadása a régió képviselői szerint azt is jelentené, hogy fővárosiak foglalják el a parlament székeinek többségét, igy a vidék hátrányos helyzete csak tovább erősödne. A továbbiakban a kialakulóban lévő vidéki önkormányzat megcsufolásának nevezték, hogy a városok jelentős részének a módosított választási törvényjavaslat szerint már nem lenne önálló képviselete a parlamentben. A törvényjavaslat előkészitőire zuduló felháborodásra a Belügyminisztérium nevében Csiba Tibor főosztályvezető reagált, a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevők véleményét Budzsáklia Mátyás (MSZMP), valamint Horváth Balázs és Dobozi Dániel (Ellenzéki Kerekasztal) ismertette. Egybehangzó véleményük szerint a törvényjavaslat értelmezését és megitélését tekintve a képviselők ellenérzései, ellenvéleményei abból erednek, hogy a törvényjavaslat értékelésénél a mai rendszert és módszert veszik figyelembe, s nem gondolnak arra, hogy a többpártrendszerre való áttérés nem a mostani választási mód toldozgatásával, hanem annak teljes megváltoztatásával jár. Az ennek nyomán kialakuló uj parlament feladata pedig, lényege szerint elsősorban az egész nemzetet érintő kérdések eldöntése lesz. (folyt.köv.) 1989. október 5., csütörtök 20:15
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »