|
|
 |
|
 |
- A privatizálásról, a tulajdonviszonyról - 1. folyt.
|
Felhívja a figyelmet a tanulmány a kereszt-tulajdonlás
veszélyére. Legkönnyebben ugyanis úgy vásárolhatnak részvényeket a
vállalatok, hogy maguk is részvényeket bocsátanak ki, illetve még
ennél is egyszerűbb módon, tudniillik egymás között egymás
részvényeit cserélhetik ki. Az ilyen kereszt-tulajdonlást nem
ellenőrizné a piac és a részvényárfolyamok fiktívek lennének. A
vállalati részvénytulajdonlással való kísérletezés ezért igen
veszélyes, és nemhogy elősegíteni, hanem inkább korlátozni kellene.
Ez a meggondolás még nagyobb mértékben érvényes a bankok
részvénytulajdonára. A bankoknak ugyanis nem az a feladata, hogy
befektessenek, hanem az, hogy hitelezzenek. A két funkció keveredése
csak bajjal járhat.
A mesterségesen létrehozott részvénytulajdonosok második
csoportja a vagyonpénztárak. Ilyenek még nincsenek, ezeket létre
kellene hozni, ami nem egyszerű dolog. Idézem Sós Mihály(sic) sorát:
"Itt azonban gyökeresen más, összehasonlíthatatlanul nehezebb
kérdések merülnek fel, mint akkor, amikor egy már kialakult
intézményszerű piacgazdaságban hoznak létre egy-két állami
vagyonkezelő holdingot. 10, vagy 40 ilyen intézményt kell
létrehozni? Nem tudjuk megmondani, mint ahogy azt sem, hogy számuk
befolyásolja-e a rendszer működését, és ha igen: hogyan? Milyen
legyen a méretstruktúrájuk, hogyan épüljenek fel?"
A továbbiakban arról ír Sós, hogy aligha lehetne ezeket a
vagyonpénztárakat az MSZMP-től, illetőleg többpártrendszer esetén a
politikai pártoktól függetleníteni. A vagyonpénztárak fantasztikus
gazdasági hatalommal rendelkeznének. Létrehozásuk az állam műve
lenne, hosszú időn át állami tulajdonban maradnának. Vezetőiket a
kormány, az Országgyűlés, vagy a köztársasági elnök nevezné ki és
ellenőrizné. Elképzelhetetlen, hogy a kinevezéseknél ne játsszon
döntő szerepet a politikai befolyás és az osztozkodás. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|