|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Pénteken ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság tagjai először a mezőgazdasági bizottsággal közösen Vassné Nyéki Ilona javaslatát vitatták meg a földtörvény módosításáról. A képviselőnő javaslatában azt szorgalmazta, hogy fagyasszák be a földek adásvételét az új, komplex földtörvény megalkotásáig, mert a tulajdonreform várhatóan lényeges változásokat hoz majd a föld tulajdonjogát illetően is. A két bizottság egyetértett azzal: javasolják az Országgyűlésnek, hogy az ismételten vitassa meg a földek adás-vétele befagyasztásának kérdését. Ez a felvetés ugyanis korábban már szerepelt az Országgyűlés napirendjén, de a honatyák akkor nem értettek egyet vele. A témával összefüggésben több felszólaló hangsúlyozta: amennyiben a földtörvényre vonatkozó módosító javaslat a parlament elé kerül, kívánatos, hogy azt az Országgyűlés többi bizottsága is tárgyalja meg.
Ezután a jogi bizottság önállóan folytatta munkáját, s több fontos törvényjavaslatról mondott véleményt. Megtárgyalták az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a képviselők szerint több tekintetben még további pontosításra, egyszerűsítésre szorul. Így például többen kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezet nem tartalmazza pontosan azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki az Állami Számvevőszék tagja lehet, s nem tisztázza egyértelműen azt sem, hogy az intézménynél betöltött tisztség milyen más tevékenységekkel minősül összeférhetetlennek. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét 12 évre válasszák meg, bár ezt az Ellenzéki Kerekasztal elfogadhatatlannak tartja. A képviselők némi vita után elfogadták a törvényjavaslatnak azt a passzusát, hogy az Állami Számvevőszék létrehozásával egyidejűleg - amelynek alapvető feladata az állami pénzügyek ellenőrzése lenne - megszűnne a népi ellenőrzés rendszere. Az ezzel vitázó észrevételek lényege az volt, hogy a népi ellenőrzésnek van egy olyan, már bevált, jól működő rendje, amelyet kár lenne megbontani. Ezt követően a Büntető Törvénykönyv, illetve a Büntetőeljárási Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról mondták el véleményüket a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
Támogatták a Büntető Törvénykönyvnek azt a tervezett módosítását, amely alapvetően megváltoztatná az állam elleni bűncselekmények kategóriáit, s a jövőben a jelenlegi, politikailag nehezen körülhatárolható szempontok helyett az állam alkotmányos rendjének védelmét szolgálná. Ugyancsak helyeslésre talált a képviselők körében a Büntetőeljárási Törvénynek az a tervezett módosítása, amely szerint erősödne a védelem joga a büntető eljárásban, s lehetővé válna a védő jelenléte már a nyomozás minden lényegesebb mozzanatánál. A több mint 7 órás bizottsági ülésen - amely mindvégig határozatképes maradt - foglalkoztak még a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről szóló törvényjavaslatokkal is. A képviselők messzemenően egyetértettek azzal, hogy a kivándorlás joga alapvető állampolgári jog legyen, mindenki szabadon dönthesse el, hogy hol kíván élni. A jogi bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy jövő pénteken ismét összeülnek és további jelentős törvényjavaslatokat tekintenek át. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|