|
|
|
|
Keletnémetek Nyugat felé 1. rész
|
1989. szeptember 11. hétfő (MTI/Reuter/DPA/AP) - Az éjfél utáni első három órában ezerkétszáz keletnémet hagyta el Magyarországot a hegyeshalom-nickelsdorfi közúti határátkelőhelyen. Az osztrák területre gépkocsival érkezők száz márka értékű benzinjegyet, autóstérképet és élelmet kapnak. Hajnali becslések szerint mintegy tízezer keletnémet áttelepülőre számítanak az NSZK-ban, miután a magyar kormány lehetővé tette Nyugatra távozásukat. A busszal és vonattal útrakelőket zömmel délutánra várják Nyugat-Németországba.
Érthető módon nem Trabanttal, hanem japán sportkocsival érkezett meg az NSZK-ba az első, Magyarországról útjára engedett keletnémet áttelepülő. Hétfőn, hajnali három óra öt perckor, a Passau melletti Subennél a 39 éves Gerhard Meyer kelet-berlini kantinos tévékamerák és vakuk össztüzében vette át vadonatúj nyugatnémet útlevelét. A freilassingi osztrák-nyugatnémet határátkelőhelyen az NSZK határőrsége is ingyenes benzinjegyeket oszt az érkezőknek. A Piding melletti benzinkútnál lehetővé tették, hogy a kétütemű járművek keverék üzemanyagot tankoljanak. A Vöröskereszt ötven márka gyorssegélyt ad minden egyes személynek. Szabad a választás: útra lehet kelni az NSZK-ban élő rokonokhoz, ismerősökhöz, vagy ideiglenes jelleggel be lehet költözni valamelyik bajor menekülttáborba, ahol német alapossággal készítettek elő minden szükségest a Nyugatra érkezők számára. Itt némi zsebpénzt is kapnak az áttelepülők. Csak egy-két napig maradnak a bajor táborokban: igyekeznek majd gyorsan elosztani őket a különböző tartományokban. Horn Gyula magyar külügyminiszter az ORF osztrák állami rádió- és tévétársaságnak adott interjújában - a magyar lépés indoklásaként - egyebek közt leszögezte: államközi szerződések nem lehetnek erősebbek a sokoldalú nemzetközi egyezményeknél. Elmondta, hogy a kialakult, feszült helyzetből Magyarország számára hetek óta csak hátrányok származtak. Sajnálattal állapította meg, hogy a Varsói Szerződésen belül csak kevés megértés mutatkozik a magyar döntés iránt. Magyarország számára azonban fontos, hogy ,,a Szovjetunióban is egyre többen gondolkodnak úgy, mint mi,, - fűzte hozzá, és leszögezte: Magyarország szuverén módon cselekszik, még akkor is, ha ezzel esetleg nem értenek egyet mások. (folyt. köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 08:06
|
Vissza »
|
|
Keletnémetek Nyugat felé 2. rész
|
Alois Mock osztrák külügyminiszter elégedettségét hangoztatta a magyar kormány döntése fölött. Mintegy kiegészítve Horn Gyula szavait a kétoldalú és a többoldalú nemzetközi kötelezettségvállalások egymáshoz való viszonyával kapcsolatban, Mock megállapította: Budapest magatartása összhangban áll az emberi jogok ENSZ által elfogadott chartájával, amely alapvető jogként ismeri el a kiutazás jogát. Max Streibl bajor kormányfő politikailag bátor, emberileg helyes lépésnek nevezte a magyar kormány döntését. A nyugati hírügynökségek számára a keletnémetek kiengedése jelenti a hétfő reggel fő témáját. Részletes beszámolókban ismertetik a magyar bejelentést, a nyugatnémet és az osztrák vezetés méltató megállapításait, valamint az NDK hírügynökségének elítélő közleményét. Nem hiányzik a tudósításokból a színes ,,életkép-elem,,: a határátkelőhelyeken kialakult kavalkád - és helyenkénti káosz - leírása, egyes áttelepülők személyes sorsának, motivációjának bemutatása sem. Megtudható a tudósításokból, hogy a gyermekek tejcsokoládét kaptak; a mamáknak virágcsokrokat nyújtottak át; a többszáz kilométeres vezetés - és többhetes táborélet - feszültsége után megkönnyebbülő családapák pedig a férfias kézszorítás mellett bürokráciamentes ügyintézésben részesültek. A TASZSZ szovjet hírügynökség - budapesti keltezésű tudósításában - kommentár nélkül, tárgyszerűen számolt be a magyar kormány döntéséről. A Reuter brit hírügynökség - saját értékelésként - megállapítja: Budapest döntése súlyos csalódást jelent a kelet-berlini vezetés számára, amely konokul ellenáll annak, hogy olyan politikai reformokat valósítson meg, amilyenek élére Gorbacsov állt a Szovjetunióban. Az AP amerikai hírügynökség szerint a magyar döntés a legnagyobb méretű keletnémet kivándorlási hullámnak nyitott szabad utat a berlini fal 1961-es megépítése óta. Magyarország - miközben nyugatnémet pénzügyi támogatásra tart igényt, hogy életet leheljen haldokló gazdaságába - az első olyan varsói szerződésbeli ország lett, amely egy NATO-ország mellé áll, és engedi Nyugatra menekülni egyik kommunista szövetségesének polgárait - írja az AP. +++
1989. szeptember 11., hétfő 08:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|