Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országgyűlés terv és költségvetési bizottsága (1. rész)
1989. augusztus 28., hétfő - Ülést tartott hétfőn az Országgyűlés Terv és Költségvetési Bizottsága. A testület Puskás Sándor elnökletével tájékoztatót hallgatott meg a költségvetés végrehajtásáról tárgyalt az állami számvevőszékről, valamint az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról szóló törvényjavaslatokról. Először Movik Lászlóné (Pest megye) interpellációjával foglalkoztak a képviselők. Movik Lászlóné az országgyűlés júniusi ülésszakán a tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének megszűntetését, illetve megváltoztatását indítványozta. Akkor az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ az országgyűlés nem fogadta el. Békesi László pénzügyminiszter továbbra sem tartotta indokoltnak a tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének megszűntetétét. Ez ugyanis főleg azokat a dolgozókat érintené, akik az adóhátralékok beszedésével foglalkoznak. A költségvetés nem engedheti meg magának, hogy tovább nőjön az adóhátralékok nagysága. Jelenleg mintegy 2 milliárd forintnyi hátralékkal tartozik a tanácsoknak a lakosság. A pénzügyminiszter kompromisszumos javaslatot tett: a jelenlegi érdekeltségi rendszer addig maradjon érévnyben, amíg egy új, a mostaninál korszerűbb szisztémát ki nem dolgoznak. A javaslatot az interpelláló képviselőnő, majd a bizottság is elfogadta. Ezután Békesi László tájékoztatta a képviselőket a költségvetés jelenlegi helyzetéről. Elmondotta, hogy a magyar gazdaság első féléves teljesítményére jellemző: az összességében stagnáló, szerkezetében módosuló termelés, a növekvő vállalati jövedelmek. Alapvetően kedvező, hogy gyorsan nőtt a tőkés export, s így a külkereskedelmi forgalomban az év végére várhatóan több mint 600 millió dolláros aktívum alakul ki. Csökkenő az anyagfelhasználás, s a szerkezeti átalakulás pedig gyorsult. Nem nőtt viszont a hatékonyság, tovább folytatódik a pazarlás az energiával és növekedett a kapacitások kihasználatlansága is. Nagymértékben romlott a folyó fizetési mérleg helyzete. A mérleg hiánya az év végére meghaladja az egy milliárd dollárt. Ehhez hozzájárult, hogy a szocialista külkereskedelemben a tervezettnél lényegesen nagyobb, 800 millió rubeles aktívum alakult ki a félév során. (folyt.köv.) 1989. augusztus 28., hétfő 16:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	ülést tartott az Országgyűlés terv és költségvetési bizottsága (2. rész)
A szocialista külkereskedelemben nemcsak az okoz problémát, hogy a magyar vállalatok a tervezettnél többet exportálnak, hanem az is, hogy az importszállítmányok késnek, vagy egyáltalán nem érkeznek meg. Az előirányzottnál kevesebbet szállítottak a szocialista partnerek energiahordozókból, alapanyagokból, személygépkocsikból. Az energiaszállítási gondok az elmúlt hetekben súlyosbodtak, s ez lehet, hogy a hazai ellátásban is gondokat okoz a jövőben. A szocialista külkereskedelemben kialakult egyensúlytalanság további növekedésének megállítása érdekében a kormány szeptember 1-től felértékeli a forintot 1,50-nel a rubelhez képest. A fogyasztás a tervezettel ellentétben nagyobb mértékben, 3 százalékkal növekedett. Míg a fogyasztói árak 16 százalékkal, addig a bruttó keresetek 17,2 százalékkal nőttek. A lakossági vásárlóerő-kiáramlás többek között szintén hozzájárult a pénzügy egyensúly romlásához. A lakosság az első félévben 40 milliárd forint értékben vásárolt külföldi devizát. A vállalatok is több pénzzel rendelkeznek a tervezetthez képest. A likviditási többlet eléri a 30 milliárd forintot. Ennek szűkítésére a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékkal emelni fogja a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, s a negyedik negyedévben pedig csökkenti a refinanszírozási hitelkereteket. A költségvetés helyzete alapvetően kedvezően alakul. Várhatóan az év végére a jelenlegi 35 milliárd forintos hiány a tervezett szintre, 21 milliárd forintra csökken. Jól halad a parlament által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó csomagterv végrehajtása. Az eddig tett intézkedések eredményeként 42 milliárd forinttal már csökkentették, illetve csökkentik a kiadásokat. További 6 milliárd forintos kiadáscsökkentés előkészítésén dolgoznak. Békesi László bejelentette, hogy a MÁV-nál történt fizetésemelések érdekében 200 millió forintot folyósítottak a vasúti dolgozók béremelésére. A vitában Bognár József (országos lista) arra hívta fel a figyelmet, hogy idegenforgalmi többlet nélkül az ország fizetési mérlegének helyzetét nem lehet javítani. Így mindenképpen szükség van arra, hogy ez az ágazat a jövőben is hozzájáruljon a pénzügyi egyensúly javításához. Ezért ésszerű ösztönző intézkedésekkel racionalisabbá kell tenni a lakosság devizavásárlásait. Szabó Kálmán (Budapest) szintén a lakossági devizagazdálkodással kapcsolatos ösztönző intézkedéseket sürgetett. Arra is felhívta a figyelmet - utalva a MÁV támogatására -, hogy a költségvetés végrehajtása során a kormány egyetlen, a parlament által kiemelten meghatározott ,,csengőszámot,, sem léphet át. (folyt.köv.) 1989. augusztus 28., hétfő 16:46
Vissza »

	Ülést tartott az Országgyűlés terv és költségvetési bizottsága (3. rész)
Lenk Géza, a Bankszövetség elnöke nem értett egyet a pénzügyminiszterrel a vállalati többletlikviditás kérdésében. Szerinte nem a bankrendszeren keresztül áramlott ki a többletpénz, így annak ,,visszaszívására,, sem a kereskedelmi bankokat kell felhasználni. A bejelentett restriktiv intézkedések az elkövetkezőkben tovább súlyosbítják a vállalatok helyzetét, növelik a sorbanállást a kifizetéseknél. Békesi László válaszában elmondotta: szeptember 1-je helyett szeptember 18-tól egységesítik a lakossági utazási és devizaszámlákat. A késés azért történt, mert a bankok technikailag csak erre az időpontra tudnak felkészülni. A részletekről hamarosan sajtótájékoztatón is beszámolnak. Egyébként több olyan intézkedést is bevezetnek, amellyel a kettős valutarendszer kialakulását kívánják megakadályozni. Alapvetőnek tartják, hogy továbbra is mindent forintért lehessen vásárolni Magyarországon. A bizottság elfogadta a pénzügyminiszter tájékoztatását. Ezután dr. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes terjesztette elő az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy ez része a demokratikus jogállam megteremtését szolgáló, a közelmúltban elfogadott, illetőleg előkészületben lévő jogszabályoknak. Célja, hogy az országgyűlés számára olyan ellenőrző szervet hozzon létre, amely a kormánytól független, és képes az állami kiadásokat teljes egészében ellenőrizni. Horváth Lajos, az országgyűlés alelnöke elmondta, hogy az állami számvevőszéknek 1990. január 1-jén meg kell kezdenie tevékenységét. Ennek érdekében fel kívánják gyorsítani a törvényelőkészítő munkát. A szervezésre előkészítő bizottságot hoznak létre, melynek vezetőjévé az országgyűlés elnöke Puskás Sándort nevezte ki. A bizottság tagjai közt képviselők, a Pénzügyminisztérium és a KNEB szakemberei egyaránt megtalálhaták. Az előterjesztett törvényjavaslatot a képviselők rövid vita után elfogadták, azzal, hogy a készülő jogszabályt a bizottság szeptemberi ülésén is megtárgyalja. Ezután Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a bizottságot a készülő értékpapír törvényről. Elmondotta, hogy a jogszabály fontos eleme a pénzügyi reformnak. Az értékpapír-piac ma már működik, ám félő, ha a felsőszintű jogszabály nem határozza meg működésének kereteit, visszaélések történnek, s a piac rövid időn belül összeomlik. Mivel olyan értékpapír-piacot kívánnak létrehozni, amelyen nemcsak a nagy, hanem a kis befektetők is részt vesznek, szintén lényeges biztonságuk jogszabályi garantálása. (folyt.köv.) 1989. augusztus 28., hétfő 16:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés terv és költségvetési bizottsága (4. rész)
A készülő törvény a külföldön már meglévő hasonló jogszabályokhoz viszonyítva kevésbé szigorú. Ennek az a magyarázata, hogy ha minden, külföldön életben lévő előírást érvényesítenének Magyarországon, akkor jelenleg nem lehetne működőképes értékpapír-piacot létrehozni. Nyugat-Európában ugyanis egy-egy vállalati részvény tőzsdei bejegyzésének az a feltétele, hogy a cégnél előzőleg 3 éven keresztül független szervezetek értékeljék a mérleget. Ilyen kitétel esetén Magyarországon csak 3 év múlva nyithatnák meg a tőzsdét. A legtöbb nyugat-európai országban az is gyakorlat,hogy az értékpapír-piacon bankok nem vehetnek részt. Magyarországon jelenleg ezt sem lehet megvalósítani. Az előkészületben lévő jogszabály várhatóan novemberben kerülhet a parlament elé, s a jövő év elején már létrejöhet a tőzsde. A rövid vitában Szabó Kálmán arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők kockázata túlzott mértékű Magyarországon a vállalatok ügyébe történő jelentős állami beavatkozás miatt. Több ellenvélemény nem volt, így a bizottság a törvényjavaslatot elfogadta. (MTI) 1989. augusztus 28., hétfő 17:03
Vissza »