|
|
 |
|
 |
- Ellenzéki dokumentumok - 10. folyt.
|
- "Magyarországon a reprivatizálás általában azt a folyamatot
jelöli, melynek során a korábban állami tulajdonú vállalatokat vagy
azok valamelyik tulajdonhányadát magánszemélyekre kivetve,
magánszemélyek csoportjainak eladják. A reprivatizálás története egész
egyszerűen...
Úgyhogy, akinek pénze van az megveszi az vállalat áruba bocsátott
részvényeit, de előfordul az is, hogy a részvények egy részét ingyen
vagy kedvezményes feltételekkel a reprivatizálandó vállalatok
alkalmazottainak, munkásainak juttatják. Nyomatékosan alá kell húzni,
hogy bár a Magyarországon tervbe vett reprivatizálás során is van
lehetőség arra, hogy az állami vállalatok egy részét magánszemélyek
vásárolják meg, alapvetően mégsem ez a jellemző.
Bár a reprivatizálásra vonatkozó törvény, konkrétan az átalakulási
törvény tervezete éppen csak elkészült 1989 tavaszára, már 1988
második felében, illetve 1989 első hónapjaiban sor került néhány, de
facto reprivatizálási intézkedésre. Néhány, korábban mesterségesen
egyesített nagyvállalatot sietve úgy alakítottak át
részvénytársasággá, hogy a korábbi vállalati központ vált a
gyáregységek részvényei tulajdonosává, a részvényérték pár százaléka
került csak külsők kezébe.
Ez a lépés gyakorlatilag a korábbi vállalati központban létrejött
holdingot gyáregységekből létrehozott részvénytársaságok korlátlan
tulajdonosává tette. Úgy tűnik, hogy az 1988 során a nagyvállalatokból
létrehozott holdingok körüli botrányok - lásd: az Óbudai Hajógyár
Angyal Ádám által tervbe vett kiárusítása - elkerülése érdekében a
jövőben a részvénytársasági formába átalakuló állami vállalatok
részvényei nem a korábbi vállalati központokból létrehozott holdingok,
hanem állami vagyonkezelő központok tulajdonába fognak kerülni.
(folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|