Rendszerváltás és az MTI

	Lengyel választások - 2. forduló (1.rész)
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósitója jelenti: Varsó, 1989. június 18. vasárnap (MTI-tud.) - Vasárnap tartották Lengyelországban a parlamenti - alsóházi és szenátusi - választások második fordulóját, amelynek jelentőségét lényegesen csökkentette, hogy a Szolidaritás már az első fordulóban a párton kívüliek, illetve az ellenzék számára fenntartott 161 mandátumból 160-at megszerzett és a 100 fős szenátusban első nekifutásra 92 helyhez jutott. A Szolidaritás tehát a második fordulóban egyetlen ellenzéki listán, egy alsóházi mandátumért és 8 szenátori helyért versenyezhet és minden esélye megvan arra, hogy elnyerje a 161. alsóházi mandátumot és a 8 betöltetlen szenátori helyből is akár hetet. Bár az első fordulóban szinte minden lényeges eldőlt, mégis egy választókörzet kivételével mindenütt újból az úrnák elé kell járuljanak a választók, mivel a koaliciós pártok jelöltjei saját listáikon a 299 megszerezhető alsóházi, előre biztosított helyből két héttel ezelőtt csak öt mandátum esetében biztosították maguknak a bejutáshoz szükséges 51 százalékot. Az országos listán indult 35 vezető koaliciós politikus közül csak ketten kerültek az alsóházba, míg a választókörzetek koaliciós mandátumai közül csak háromnál dőlt el a bejutás első nekifutásra. Az ellenzékiek egy mandátuma és a 8 szenátori hely kivételével tehát nem lesz igazi verseny, hiszen a koalició jelöltjei közül legalább egynek mindenütt be kell kerülnie a fenntartott mandátumokra a szavazatok egyszerű többségével. Mivel a 2. fordulóra az országos listát megszüntették és 33 új mandátumot hoztak létre, az itt induló új jelöltek, 2-2 valamelyike szintén automatikusoan képviselő lesz. A lengyel államtanács a koalició és a Szolidaritás közötti előzetes tárgyalás után, a választás ideje alatt módosította a választási törvényt, mert a 33 országos listán indult és kibukott koaliciós jelölt hiánya miatt nem lett volna meg az alsóház alkotmányban előírt 460 fős képviselői létszáma és nem valósult volna meg az áprilisban végetért kerekasztalnál kialkudott 65-35 százalékos mandátumarány sem a koalició és az ellenzék között. (folyt.) 1989. június 18., vasárnap 16:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Lengyel választások - 2. forduló (2.rész)
A 2. forduló kisebb jelentősége miatt és azért, mert élénk kritikát váltott ki a választási törvény menetközbeni módosítása, az első fordulónál alacsonyabb részvételi arányra számítanak, bár az akkori 62 százalékos részvétel is jóval elmaradt a várttól. Nem csak formális és politikai kritika érte a 33 új mandátum létrehozását, de kisebb vita is kirobbant, mivel a koaliciós pártok táborához tartozó katolikus szervezet, a PZKS újból az országos listán kibukott jelöltjét indította, akit azonban az országos választási bizottság törölt. A PZKS jelezte: jogi és politikai uton kíván a választások után érvényt szerezni saját döntésének. Számolva a lényegesen kisebb részvétellel, a koalició és a Szolidaritás is egyaránt az úrnákhoz szólította a választókat, mindketten azzal érvelve, hogy nem mindegy a lengyel parlament számára az sem, kik fogják a koalició táborában képviselni a választók érdekeit. Mindkét fél arra agitálta a választókat, hogy a koalició jelöltjei közül a reformok mellett elkötelezetteket juttassák be a parlamentbe. A Szolidaritás ennek érdekében egyes koaliciós jelölteket, azok beleegyezésével nyíltan is támogatott, segítette választási hadjáratukat, míg más esetekben névre szóló tanácsokkal látta el napilapja, a Gazeta Wyborcza hasábjain a választókat, kiket húzzanak ki feltétlenül és kiket hagyjanak meg a koaliciós lista jelöltjei közül. A délelőtt szavazó Wojciech Jaruzelski az újságírók kérdéseire válaszolva megismételte még a választások előtt tett javaslatát egy széles, úgynevezett nagykoalició megteremtésére, amely vagy egy, a Szolidaritást is magába foglaló koaliciós kormány lenne, vagy pedig egy parlamenti együttműködés, az új kormány koalició szerű parlamenti támogatását jelentené. Mieczyslaw Rakowski kormányfő - szintén az úrnától távozóban - készségét fejezte ki, hogy amennyiben pártja és a koalició úgy dönt, ismét hajlandó kormányt alakítani. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a választásokkal legfeljebb az ország politikai térképe rajzolódik át, de a válságos gazdasági helyzet nem változik, azaz az elkövetkezendő hónapok első számú feladata a gazdasági helyzet javítása. (folyt.) 1989. június 18., vasárnap 17:04
Vissza »

	Lengyel választások - 2. forduló (3.rész)
A Szolidaritás változatlanul nem foglalt egyértelműen állást a kormányban való esetleges részvételről, az új kormány parlamenti támogatásáról és Lech Walesa sem nyilatkozott Gdanskban, amikor szavazatát leadta. A kerekasztalnál létrehozott ellenzéki-koaliciós gazdasági egyeztető bizottság hétvégi ülésén szintén az ország tovább romlott gazdasági helyzetét tekintette át és állást foglalt a mezőgazdasági és élelmiszer árak teljesen szabaddá tételének meggyorsítása mellett, ami - becslések szerint - 200-300 százalékos áremeléseket jelent. A bizottság sürgette a világbank és a Valutaalap követelte ,,alkalmazkodási program,, kidolgozását és társadalmi elfogadtatását. A nemzetközi pénzügyi szervezetek a bérszínvonalnál gyorsabban emelkedő árszínvonalat, a hazai fogyasztás és az életszínvonal csökkentését szabják feltételül a Lengyelországnak nyújtandó hitelekhez. A lengyel katolikus egyhaz is az ország nehéz gazdasági helyzetére figyelmeztet abban a közleményben, amit a püspöki kar hétvégén tartott kétnapos konferenciájáról adtak ki és a társadalmi rend, fegyelem fenntartására, mértéktartásra, felelősségérzetre szólítja fel a lengyel politikai élet valamennyi tényezőjét.+++ 1989. június 18., vasárnap 17:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »