|
|
|
|
Bős-Nagymaros - a szlovák kormány állásfoglalása (1. rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud.) - Rendkívüli ülésen vitatta meg a szlovák kormány elnöksége hétfőn Pozsonyban a nagymarosi építkezések felfüggesztéséről hozott magyarországi kormányhatározat nyomán kialakult - helyzetet. A magyar kormány egyoldalú lépése, bár annak teljes mértékben joga a saját területén levő dolgokról dönteni, ellentétes az érvényes csehszlovák-magyar szerződéssel és a nemzetközi joggal - hangsúlyozta a testület állásfoglalásában. A pozsonyi kabinet elnöksége elhatározta: a csehszlovák szövetségi kormányhoz fordul, hogy az a maga szintjén gyorsítottan tegye meg a szükséges lépéseket a nemzetközi szerződés betartására, és követelje Magyarországtól annak következetes teljesítését. A testület ugyanakkor felszólította a bősi létesítmény építőit, hogy az eredeti terveknek megfelelően folytassák a munkát.
A szlovák kormány elnöksége a rendkívüli pozsonyi ülésen csodálkozásának adott hangot a magyar kormány ,,nyomatékos döntése,, miatt, mivel - hangsúlyozta a testület - a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építése a nemzetközi szerződésnek megfelelően közös csehszlovák-magyar mű. A kormányelnökség állásfoglalásában arra emlékeztetett, hogy a vízlépcsőrendszer tervezési és beruházási előkészítése több mint húsz évig tartott, és ebben tevékenyen részt vettek mindkét ország szakemberei, és különösen a nagymarosi szakasznál a magyar beruházó gondosan konzultált szovjet, osztrák, francia és más külföldi szakértőkkel. A testület hangoztatta: a magyar kormány lépése annál is inkább meglepte, mert éppen annak kezdeményezésére írták alá a csehszlovák-magyar szerződést az építkezés meggyorsításáról. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - szlovák kormány állásfoglalása (2. rész)
|
,,A nagymarosi építkezések leállításának fontolgatása és az, ha nem valósítják meg a művet, az egész vízlépcsőrendszer koncepcionális elértéktelenedését jelentené, és ez nagy népgazdasági veszteségeket okozna mindkét országban, a legnagyobb veszteség pedig Csehszlovákiát érné,, - olvasható az állásfoglalásban. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy az építkezés műszaki igényessége miatt a csehszlovák építők kénytelenek voltak a gépek és berendezések jelentős részét nyugati cégektől vásárolni, s ez növeli a költségeket. A szlovák kormány elnöksége azt is hangsúlyozta, hogy csupán a vízlépcsőrendszer mindkét, bősi és nagymarosi szakasza létező koncepciójának megőrzésével mutatkozhat meg a vízlépcsőrendszer valódi hatása. A testület hangsúlyozta: a magyar kormány egyoldalú lépése, bár annak teljes mértékben joga a saját területen levő dolgokról dönteni, ellentétes az érvényes csehszlovák-magyar szerződéssel és a nemzetközi joggal. A szlovák kormány elnöksége - olvasható az állásfoglalásban - a föderációról szóló törvény alapján a csehszlovák szövetségi kormányhoz fordul, hogy az a maga szintjén gyorsítottan tegye meg a szükséges lépéseket az érvényes nemzetközi szerződés betartására és követelje Magyarországtól annak következetes teljesítését. A szlovák kormány elnöksége egyben felszólította a bősi létesítmény építőit, hogy folyamatosan dolgozzanak tovább, úgy, hogy az érvényes ütemtervnek megfelelően, 1990. július 1-én beindulhasson a bősi vízierőmű első aggregátja. +++
1989. május 15., hétfő 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|