|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
(Siklós István London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - Egy Genfből érkezett telefonüzenetet idézünk: - Rendszeres hallgatójuk vagyok a 70-es évek óta. Tárgyilagosságukat mindig is tiszteltem. A májusi pártértekezlet óta annyira felgyorsultak az események, hogy azóta úgy tűnik, mintha kissé elmaradtak volna a hazai hírek közlésével és azok kommentálásával. Örülök, hogy a február 4-i Kerekasztal műsorukban végre foglalkoztak az 1956-os forradalmat értékelő Pozsgay- nyilatkozattal és a magyar hatalmi válságnak ezt követő fejleményeivel. Ha már meginterjúvolták Berend T. Ivánt, a Pozsgay által kinevezett bizottság elnökét, miért nem kérdezték meg Krassó Györgyöt is, aki a szóban forgó események aktív részese volt, és aki nélkül 1956 értékelése a mai napig a Berecz János-féle szinten mozogna. Krassó György volt az, aki a 70-es évek óta a magyar ellenzéki mozgalmak figyelmét a magyar október helyes megítélése felé fordította, aki magánlakásokban tartott előadásaiban és a hazai szamizdatban megjelent cikkeiben elsőként vetette fel azt, hogy a mai válságból való kiút csak az 1956-os forradalom tisztázásán keresztül vezethet. Gondolom, neki ugyanennyi mondanivalója és talán ugyanannyi kompetenciája lenne a kérdésben, mint a Kerekasztal résztvevőinek. Az nem lep meg, hogy Berecz János nem nyilatkozik sem önöknek, sem a Magyar Rádiónak, de talán Krassó György nem zárkózna el önök elől. - Február 12-én, a késő esti adásban Krassó György részletesen kifejtette véleményét a szóban forgó pártdokumentumról, amely újraértékeli 56-ot. A legutóbbi Kerekasztal-beszélgetésben, február 18-án Krassó György résztvevője volt a beszélgetésnek, amely a többpártrendszer magyarországi kilátásait mérlegelte. Most pedig egy telefonüzenet: - Több nívós interjú hangzott el a BBC-ben az MSZMP történelmi bizottságának állásfoglalása kapcsán. A legérdekesebb talán a Glatz Ferenccel készített interjú volt. Jó volna, ha megismételnék ezt is, hasonlóan a Berend Ivánnal és Schöpflin Györggyel készített beszélgetésekhez. Nagyon tetszett a Montesquieu gondolatait ismertető műsor is. Ezt is meg kellene ismételni, mert elvei meglepően aktuálisak. Most egy Belgiumból február 6-án érkezett levelet idézünk: - Az elmúlt napok magyar híreivel kapcsolatban nagyon örülnék annak, hogy ha kerekasztal-beszélgetés formájában foglalkoznának a népfelkelés értékelésével. Szeretném, ha a Kerekasztal-társaság Torday Vilmos vezetésével jönne össze. Mivel a téma rendkívüli, jónak tartanám, ha a beszélgetésben Amerikából Tőkés Rudolf professzor, Angliából Schöpflin György professzor és Magyarországról valaki, aki a mai végzetesben benne van, venne részt. A párt magasabb berkeire gondolok. Szerintem egy ilyen kerekasztal igencsak érdekes lenne. Szintén nagyon-nagyon szívesen hallanék erről a témáról egy kerekasztal-beszélgetést Krassó György, Tamás Gáspár Miklós és Jotiski László részvételével, Siklós István vezetésével. - Február 4-én és 18-án, ha nem is egészen abban az összeállításban, amelyet hallgatónk javasolt, volt kerekasztal- beszélgetés az említett témáról, vagyis a népfelkelés értékeléséről, illetve a többpártrendszerről. Hallgatónk levelében még megjegyzi: A magam részéről mindig hasznosnak, érdekesnek és tanulságosnak találtam a Kerekasztal műsorokat, igaz, nálam elsődleges a téma. Például a Magyarországgal kapcsolatos témák az első érdeklődési körbe tartoznak, hisz a Karabah-téma is érdekel, azokkal is együtt érzek, de nem függ össze érzelmeimmel. így vagyok a hírekkel és más témákkal is. Gondolom, más hallgatók is így rangsorolják a hallottakat. A műsor összeállításával nagyon meg vagyok elégedve minden tekintetben. Talán azt lehetne még tenni, hogy ami bennünket, magyarokat érint, arról többet, más eseményekről kevesebbet. Afganisztánról legalább két évig legszívesebben nem hallanék semmit. A pokol fog elszabadulni. Csak azt szeretném kívánni, hogy a most leírt minden betűm tévedés lenne. Allah legyen irgalmas a sok szegény embernek. Most pedig egy Miskolcról érkezett levelet idézünk: - Nagyon szeretném sokat hallani Schöpflin György professzor úr előadásait és nemcsak a Kerekasztal című nagyon kedves műsorszámban. Rendkívül érdekesek Katona Pál külpolitikai összefoglalói. Ilyen színvonalas előadásokat régen hallottam. Hallottam, sokan így gondolkoznak. Nagyon várom már az őszi 50. jubileumot. Fiammal együtt mindenképpen szeretném önöket felkeresni a budapesti őszi vásáron. - A BBC kiállítása az őszi vásáron még egyáltalán nem bizonyos. Egy Esztergomból érkezett levél a Hangfalfestő című zenei műsor szerkesztőinek szól, mindjárt a bevezető részben. Többek között ezt írja : - A műsorok színvonalával elégedett vagyok, egyedül ez a jeligézés zavar kissé. Én azt hiszem, ma Magyarországon senkinek sem származik semmiféle joghátránya abból, ha történetesen a BBC műsorait hallhatja, netán 1-2 zenei rejtvény megoldását beküldi. Hisz már a csapból is különféle külföldi rádió- és tévéműsorok folynak akadálytalanul, nem is beszélve a Magyar Posta által is jóváhagyott műholdas adások vételi lehetőségeiről. Szóval ezeknek a furcsa jeligéknek a hallatán az embernek már néha az a kényszerképzete támad, mintha valami tiltott dolgot művelne, holott szerintem ezt már évekkel ezelőtt kinőttük. - Erre a jelige kérdésre következő alkalommal visszatérünk, megkérdezzük a szerkesztőket, hogyan látják ők, valóban szükség van-e erre, vagy pusztán hagyomány a játékos, ötletes kedvenc fedőnevek használata. De idézzük tovább hallgatónk levelét: - Bevallom őszintén, műsoraikat csak a tavalyi BNV-s bemutatkozásuk óta hallgatom rendszeresen, de ez idő alatt nagyon pozitív benyomásokat szereztem róla. Röviden és tömören: információik korrektek, elfogulatlanok, pontosak és frissek. Amolyan információ- etalonként szolgál számomra. Kerekasztal-beszélgetéseik is nagyon tartalmasak, de szerintem az annak ismétlésére fenntartott vasárnap délutáni műsoridejüket felhasználhatnák más újabb műsorok beiktatására vagy némelyek bővítésére. Gondolok itt a Tudományos naplóra, vagy Mackó László György: Csillagok között, Világzene és Környezetvédelmi rovatokra. Egyébként ez utóbbi rovatok szerkesztőjének további sok sikert kívánok eddig is nagyon színvonalas munkájához. Dicséret illeti Torday Vilmos urat is, aki újabb nagyon ötletes, és jól használható nyelvleckesorozattal lepte meg magyar hallgatóit. Köszönet fáradhatatlan munkájáért. Egy február 9-én Miskolcról érkezett levelet idézünk: - Az 1989. január 26-i, csütörtök 23 órai adásuk tartalma ismét arra késztetett, hogy tollat ragadva én is megírjam a BBC magyar adásaival kapcsolatos megfigyeléseimet. Ebben az adásban az Üzenetek rovatban rendkívül megkapott egy hallgatói levél ismertetése. A levélíró csak a hidegháborús években kezdte hallgatni a BBC-t, és az 1989 szeptemberi 50 éves jubileumra, tehát a kezdésére, 1939-re nem is emlékezhet, hiszen akkor még nem élt. Azt hiszem, nem vagyunk sokan, akik szinte szó szerint, "kezdettől hallgatjuk magyar adásaikat. Soha el nem múló élmény volt nekem, mindjárt az első hónapok műsorainak magas színvonala és érdekessége. 13 éves voltam akkor. A miskolci minorita templom melletti, akkori katolikus Fráter György Gimnáziumban voltam középiskolai tanuló. A legelső adások édesapám munkahelyén szólaltak meg Miskolcon, ott hallgattam Londont először magyarul, majd otthon. Azóta egész életemet ez a rádióállomás, pontosabban az a tiszta, becsületes, okos, s mélyen tartalmas műsorrengeteg határozta meg, melyet mind a mai napig elsősorban hallgatok. Évek óta, mióta megszületett az Üzenet műsor, különös érdeklődéssel figyelem, hogy a rádióállomás régi adásaira hány mai hallgató emlékszik vissza. - Kérjük hallgatóinkat, az 50. évfordulóra gondolva írják meg, vagy telefonüzenet formájában közöljék, milyen kiemelkedő eseményekre emlékeznek a BBC magyar adásaiból, vagy hogy milyen műsorszámost őriztek meg különösképpen emlékezetükben. Ebből az 50. évfordulón, szeptemberben bizonyára érdekes műsort lehetne összeállítani. Ennek a hallgatónknak a levelére egyébként még visszatérünk. Most pedig egy nyugat-németországi hűséges hallgatónk kérésének teszünk eleget, aki az Amnesty International nevű londoni szervezet címét és a mi címünket szeretné tudni. Tehát az Amnesty International címe: 1. Easton street London WC1. A BBC Magyar Osztály címe: Magyar Osztály, BBC London, Anglia, de a levél címezhető így is: Magyar Osztály BBC Bush House London WC2. Telefonszám: 257-22-14. Végül egy telefonüzenet Antwerpenből: - Most hallgattam műsorukat, amelyben válaszoltak levelemre. Persze az én gondom a levelekkel messze eltörpül a Magyarországon most játszódó, igazán forrongó történelmi időkhöz képest. Ezért külön köszönet, hogy nehéz munkájuk során még az én kérésemmel is törődnek. Még egyszer köszönöm a segítségüket, és további eredményes munkát kívánok a valóban színvonalas műsorukhoz. - Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|