|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság
határozata (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Korinek László a halálbüntetés statisztikai és kriminológiai vonatkozásait vizsgálta, s úgy foglalt állást, hogy a halálbüntetés a bűnözés elleni harcnak nem alkalmas és nem szükségszerű eszköze. Többször elhangzott, hogy a halálbüntetésnek a nűnözésre gyakorolt visszatartó hatása bizonyíthatatlan. A szakértők azt is hangsúlyozták: a halálbüntetés alapvetően nem büntetőjogi, hanem a társadalom nrkölcsi, kulturális, politikai helyzetétől függő kérdés. Utaltak arra is, hogy a hazai közvélemény döntő többsége nem ért egyet a halálbüntetés eltörlésével, de az Alkotmánybíróságnak fel kell vállalnia a közvéleményt formáló szerepet is. Korinek László szerint a lakosság ,,leszoktatható,, a halálbüntetésről.
A teljes ülésen felszólalt dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki annak a jogi és erkölcsi meggyőződésének adott hangot, hogy a halálbüntetésnek általában és itt, most, Magyarországon nincs többé helye. Álláspontja szerint a halálbüntetés büntetőjogi szempontból igazolhatatlan, az alkotmány rendelkezéseivel összevetve: alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésén részt vett dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is, aki véleményét ismertetve felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy önmagában a halálbüntetés önkényessége nem mondható ki, ehhez az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek komplex értelmezése szükséges. Meggyőződése szerint a leghitelesebb fórum e döntés meghozatalára az Országgyűlés lenne, de nem vitatja, hogy az Alkotmánybíróság a törvény erejénél fogva nem kerülheti ki az érdemi döntést a halálbüntetés alkotmányjogi megítélésében.
Az Alkotmánybíróság ezt követően nyilvános ülését felfüggesztette, döntését zárt ülésen hozta meg. A határozat nyilvános ismertetése után dr. Schmidt Péter alkotmánybíró különvéleményét fejtette ki: szerinte az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az alkotmány értelmezése, de az egymással ellentétes alkotmányi rendelkezések feloldása az Országgyűlés joga és kötelessége. Ezt a jogkört az Alkotmánybíróság nem veheti át. Dr. Lábady Tamás, dr. Tersztyánszki Ödön, dr. Sólyom László, dr. Szabó András és dr. Zlinszky János alkotmánybírók pedig párhuzamos véleményüket ismertették. A párhuzamos véleményt alkotók a halálbüntetés alkotmányellenes minősítésével egyetértettek, de az indokolásban külön-külön véleményen vannak.
Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben teszi közzé határozatát. (MTI)
1990. október 24., szerda 18:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|