|
|
|
|
Az igazságügyminiszter sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Ebben a helyzetben, kétkamarás parlament híján, az Országgyűlés a lehető legjobb megoldást választotta, biztosította a nemzetiségeknek, hogy képviselőt delegálhassanak a törvényhozásba. Az alkotmány ugyanis lehetővé teszi az úgynevezett pozitív diszkriminációt a hátrányos helyzetben lévő népcsoportok számára. Hozzátette azonban: a Hazafias Választási Koalíció színeiben több nemzetiségi képviselő is indul a közelgő választásokon.
A csehszlovák rádió tudósítójának - aki a nemzetiségek parlamenti képviselete kapcsán a csehszlovák és a magyar megoldás összevetését kérte - válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: az Európa Tanács külügyminisztereinek és igazságügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán elfogadták javaslatát, miszerint a létrehozandó Joggal a demokráciáért elnevezésű bizottság foglalkozzék az európai nemzetiségi problémák jogi rendezésével. Véleménye szerint Kelet-Európában egyetlen megoldás van, ez pedig a teljes autonómia megteremtése, államalkotó tényezőnek kell elismerni a nemzetiségeket. Nem elegendő emberi jogaik elismerése, biztosítani kell kollektív jogaikat is.
Egy másik kérdésre Kulcsár Kálmán szólt arról, hogy - az országgyűlési felhatalmazást követően - már adott engedélyt titkos eszközök és módszerek alkalmazására, ezekről azonban, mivel államtitkot képeznek, nem adhatott felvilágosítást. Mindössze annyit árult el: egyetlen olyan ügyben sem kértek engedélyt, amely bármilyen módon összefüggésben lenne a hazai politikai erőkkel, s a legkisebb hasonlóságot mutatná a Duna-gate botránnyal. A részletekről egyébként rövidesen tájékoztatja a Parlament vizsgálóbizottságát.
Egy személyes kérdésre azt válaszolta: esélyeit annyiban növelte az alkotmánymódosítás, hogy közvetett választás során a köztársasági elnök személyét a koalíciós küzdelmek eredménye befolyásolta volna. Ehhez kapcsolódóan kifejtette: e passzust természetesen megváltoztathatja az új törvényhozás, ám úgy vélte, erre nem kerül sor. Egyrészt azért, mert a közvetlen választással a kerekasztal tárgyalófelei közül többen egyetértettek, továbbá a népszavazást követően az azt kezdeményező párt is jelezte, hajlandó megfontolni e kérdést. Másrészt - szerinte - az új testületben meglehetősen nehéz lesz megszerezni a kétharmados többséget.
A mostanában ,,elszaporodott,, ügyészi megrovásokról ismert véleményét hangsúlyozta: sem ezzel az intézkedéssel, sem az ügyészi szervezet létével nem ért egyet. Hozzáfűzte: természetesen nem az ott dolgozó szakemberekkel szemben vannak fenntartásai. A halálbüntetés intézménye kapcsán emlékeztette a jelenlévőket, hogy az Alkotmánybíróság rövidesen foglalkozik a témával. (MTI)
1990. március 1., csütörtök 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|