Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (16. rész)
Klasszikus bérpreferencia, amit a kétségkívül torz bérarányok, a rosszul fizetett szellemi munka korrigálására vállalt az adórendszer. Az adótól idegen megoldásról van tehát szó. Tisztességesebbnek és reálisabbnak tartanánk, ha törvényi szabályozással megteremtenénk a tételes költségelszámolás lehetőségét ebben a körben is és radikálisan csökkentenénk az úgynevezett átalányszerű költség-levonás lehetőségét. Erre egyébként is objektív lehetőséget ad az, hogy a vállalkozói szférában sor kerül a bérek teljes liberalizálására, tehát mód lesz a szellemi teljesítmény piaci értékének megfizetésére. A költségvetési szervek körében pedig az adónövekedéssel fedezni lehet és célszerű a honoráriumok további növelését, hogy itt is a bérek fejezzék ki a teljesítmény valódi értékét. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy e bérpreferencia-jellegű költségelszámolás teljes megszüntetése nem reális célkitűzés, de mérséklését minden szempontból elkerülhetetlennek tartom. Végül a harmadik témakör, a mezőgazdasági kistermelés adóztatása. A lényeg az, hogy a jelenlegi rendszerben a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek után - ami egyes becslések szerint 60-80 milliárd forint között mozog - nem egészen 100 millió forint adóhoz jutott az államháztartás. Szeretnék egy félreértést eloszlatni. Koncepciónk nem a mezőgazdasági kistermelés keményebb adóztatására, az érdekeltség csökkentésére, netán e tevékenység szűkítésére gondol. Maximális ambíciója az, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, a hivatásszerű földművelők, vagy ha úgy tetszik a már működő jelentős farmergazdaságok jövedelmei se legyenek mentesek a közteherviselés alól. Meggyőződésem, hogy ez az agrárgazdaság, az agrárpolitika, a kistermelők és a mezőgazdasági nagyüzemek érdeke is. Mindössze tehát reálisabb terhelést, követhetőbb jövedelemfelmérést szeretnénk elérni, anélkül, hogy a mezőgazdasági kistermelők túlnyomó többségét a változtatás érintené. A helyi adóztatás szerves része a tanácsok, mint önkormányzatok új gazdálkodási rendjének, anyagi alapjai növelésének, jogosítványaik gyarapításának. Ehhez a körhöz vagyoni tipusú adók, kommunális jellegű adók és a helyi forgalomhoz kötődő konjunkturális adók tartozhatnak. Megvalósításuk nem a lakosság összes adóterheit növeli, hanem a meglévő helyi adók átalakításával, később a központi adók megosztásával és tanácsi körbe utalásával oldható meg. (folyt.köv.) 1989. június 28., szerda 13:31
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »