|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Gazdasági céljainktól vezérelve, figyelemmel az előttünk álló tulajdonreformra is, az állami tulajdon után teljes körű osztalék megvalósítását tartom szükségesnek. Ennek módszerein dolgozunk, készülnek a részletes számítások, amelyek alapján eldönthető lesz, hogy az osztalék bevezetésével egyidejűleg a vállalkozási nyereségadó milyen mértékű csökkentésére kerülhet sor 1990-től. Fontos szempont, hogy az állami tulajdon utáni osztalék ne kizárólag a folyó költségvetés bevételeit gyarapítsa, hanem járuljon hozzá a tőkebefektetésekhez, a gazdaság korszerűsítéséhez is. Gyakran felmerül, hogy az állam az új vállalkozásokat általános, normatív adókedvezményben részesítse. A cél fontos, az érvelés hatásos, a normatív megoldás azonban vitatható. A magyar adórendszerben vannak tapasztalataink erre a megoldásra, hiszen mindössze két éve szüntettük meg az induló vállalkozások adókedvezményét. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az adókedvezmény döntően szervezeti átalakulásokat ösztönöz és nem új vállalkozásokat kedvezményez. A pusztán adókedvezmények miatti átszervezésekre pedig semmi szüksége nincs ennek az országnak. Ugyanakkor bizonyos területeken, mindenekelőtt az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő vidékein, új munkahelyteremtő vállalkozásoknál nemcsak szükségesnek, hanem lehetségesnek is tartom az adókedvezmény megvalósítását. A 87-es előkészítés ideje óta hallatlanul sok illúzió, tévhit és irreális elvárás tapad a családi jövedelemadó fogalmához. A személyi jövedelemadót ellenző szakértők, mindenekelőtt szociológusok, kivánatos ellentpontként a családi jövedelemadót ruházták fel minden vonzó tulajdonsággal, s azóta társadalmi szervezetek, érdekképviseletek széles köre is felzárkózott a gondolat mögé. E viták a Parlamentben is többször fellángoltak - mondta Békesi László, s bejelentette, hogy részletesen kidolgozták azokat a megoldásokat, amelyek különbözőképpen adóztatják a családok jövedelmeit. - A családi jövedelemadó a közös háztartásban élő családtagok valamennyi jövedelmét összevonja. Ez annyit jelent, hogy bekerül az adóztatandó jövedelmek közé a béreken, vállalkozói jövedelmeken és kamatokon kívül a nyugdíj éppúgy, mint a családipótlék, a gyermekgondozási segély, az ösztöndíj vagy a szociális segély. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|