|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az igazságügyminiszter sajtótájékoztatója (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. március 1., csütörtök - Az Országgyűlés februári
ülésszakán elfogadott Alkotmány-módosítással megteremtődtek a
jogállam alapjai, a politikai rendszerváltás első, közjogi
átalakítási része befejeződött - mondotta Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján a
Forum Szállóban. Hozzátette azonban: két olyan törvényt nem tüzött
napirendjére a Parlament, amely feltétlenül szükséges lett volna e
folyamat kiteljesítéséhez. Mégpedig a közigazgatási bíráskodásról,
és a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A miniszter bevezetőjében felidézte a jogállamiság felé megtett út legfontosabb állomásait, ám az újságírókat leginkább a legfrissebb alkotmánymódosítások érdekelték, s több, a miniszter személyét érintő kérdést is feltettek.
Kulcsár Kálmán kiemelte: a hazánkban zajló rendkívüli történelmi folyamatban óriási szerephez jutott a jogalkotás. Kiemelkedő jelentőségű volt az alkotmány október 23-án hatályba lépett módosítása - amely szakított az 1949-es alaptörvény sztalinista jellegével -, s hasonló súlyúak voltak a tavaly megalkotott sarkalatos törvények, valamint a további magas szintű jogszabályok. Mint jogász, úgy ítélte meg, hogy jó törvények születtek - ha nem is mindegyik hiba nélküli -, amelyek alkalmasnak bizonyultak az átmenet vezérlésére, s politikailag is alapvetően jónak értékelhetők. Azonban jogi és politikai szempontból egyaránt hibául róható fel, hogy - minden ellenkező törekvés ellenére - napi politikai érdekekhez, sőt gyanakváshoz, félelemhez tapadó elemek is megjelentek a jogalkotás során.
Mint mondotta: nem véletlenül került a politikai és jogi viták középpontjába a köztársasági elnök hatásköre, megválasztásának módja. A vita most alkotmányos értelemben lezárult: képviselői indítványra az Országgyűlés ennek megfelelően megváltoztatta az alaptörvényt. Politikai értelemben azonban nem, hiszen az államfőt az Országgyűlés alakuló ülésétől számított hat hónapon belül kell megválasztani, s az addig tartó időszak bizonytalanságban telhet el. Ezt a mostani megoldáshoz hasonlóan lehet áthidalni: ideiglenesen az Országgyűlés elnöke töltse be e tisztséget.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon elvetették a kétkamarás parlamenti rendszer bevezetését, szinte minden politikai erő - beleértve a törvényhozást is - elutasította azt, holott ez a megoldás lehetővé tette volna a kisebbségek, az egyházak parlamenti jelenlétét. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az igazságügyminiszter sajtótájékoztatója (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ebben a helyzetben, kétkamarás parlament híján, az Országgyűlés a lehető legjobb megoldást választotta, biztosította a nemzetiségeknek, hogy képviselőt delegálhassanak a törvényhozásba. Az alkotmány ugyanis lehetővé teszi az úgynevezett pozitív diszkriminációt a hátrányos helyzetben lévő népcsoportok számára. Hozzátette azonban: a Hazafias Választási Koalíció színeiben több nemzetiségi képviselő is indul a közelgő választásokon.
A csehszlovák rádió tudósítójának - aki a nemzetiségek parlamenti képviselete kapcsán a csehszlovák és a magyar megoldás összevetését kérte - válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: az Európa Tanács külügyminisztereinek és igazságügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán elfogadták javaslatát, miszerint a létrehozandó Joggal a demokráciáért elnevezésű bizottság foglalkozzék az európai nemzetiségi problémák jogi rendezésével. Véleménye szerint Kelet-Európában egyetlen megoldás van, ez pedig a teljes autonómia megteremtése, államalkotó tényezőnek kell elismerni a nemzetiségeket. Nem elegendő emberi jogaik elismerése, biztosítani kell kollektív jogaikat is.
Egy másik kérdésre Kulcsár Kálmán szólt arról, hogy - az országgyűlési felhatalmazást követően - már adott engedélyt titkos eszközök és módszerek alkalmazására, ezekről azonban, mivel államtitkot képeznek, nem adhatott felvilágosítást. Mindössze annyit árult el: egyetlen olyan ügyben sem kértek engedélyt, amely bármilyen módon összefüggésben lenne a hazai politikai erőkkel, s a legkisebb hasonlóságot mutatná a Duna-gate botránnyal. A részletekről egyébként rövidesen tájékoztatja a Parlament vizsgálóbizottságát.
Egy személyes kérdésre azt válaszolta: esélyeit annyiban növelte az alkotmánymódosítás, hogy közvetett választás során a köztársasági elnök személyét a koalíciós küzdelmek eredménye befolyásolta volna. Ehhez kapcsolódóan kifejtette: e passzust természetesen megváltoztathatja az új törvényhozás, ám úgy vélte, erre nem kerül sor. Egyrészt azért, mert a közvetlen választással a kerekasztal tárgyalófelei közül többen egyetértettek, továbbá a népszavazást követően az azt kezdeményező párt is jelezte, hajlandó megfontolni e kérdést. Másrészt - szerinte - az új testületben meglehetősen nehéz lesz megszerezni a kétharmados többséget.
A mostanában ,,elszaporodott,, ügyészi megrovásokról ismert véleményét hangsúlyozta: sem ezzel az intézkedéssel, sem az ügyészi szervezet létével nem ért egyet. Hozzáfűzte: természetesen nem az ott dolgozó szakemberekkel szemben vannak fenntartásai. A halálbüntetés intézménye kapcsán emlékeztette a jelenlévőket, hogy az Alkotmánybíróság rövidesen foglalkozik a témával. (MTI)
1990. március 1., csütörtök 17:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|