|
|
|
|
Új püspökkari elnök
|
-------------------
München, 1990. szeptember 4. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap már kommentáltuk a hírt, hogy a Magyar Katolikus Egyház életében először nem az esztergomi érseket választották a Püspökkari Konferencia elnökévé. Baráth Edina ma tovább kutatott az okok után.
- Azt már jó ideje lehetett tudni, hogy a Katolikus Püskökkari Konferencia elnökét idén ősszel újra fogják választani. A kérdés azonban nem az volt, ki lesz az új elnök, hanem, hogy marad-e továbbra is Paskai László bíboros a püsköki kar elnöke?
Mind ez idáig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a bíboros prímás egyben vezetője a Katolikus Püspökkari Konferenciának is. A nyolcvanas évek elejétől, az új Egyházi Törvénykönyv életbelépésétől lehetséges a katolikus egyházban, hogy a bíboros és a püspöki kar elnöke ne egy személy legyen.
Európában nálunk történt utoljára a választás. A kontinens majd minden országában - ahol működik egyáltalán püspöki kar - úgy döntöttek, ahogy most nálunk: ne ugyanaz legyen a bíboros és a Püspökkari Konferencia elnöke. Kivétel Lengyelország, ahol tavaly újra Glemp bíborost választották a püspöki kar vezetőjének.
A Magyar Katolikus Kar tegnapi ülését megelőző időszakban ismételten érkeztek finom jelzések arra vonatkozóan, hogy a Vatikán szeretné, vagy legalábbis nem bánná, ha Paskai bíboros maradna a püspöki kar elnöke.
Vélhetően azon kívül, hogy Róma általában a központi szándékok érvényesítését részesíti előnyben, nyilván arra is gondolt: a pápalátogatás előtt ne bolygassuk meg feleslegesen a Magyar Katolikus Egyházat. Talán az is meghúzódik Róma finoman jelzett óhaja mögött: az új választás ne keltse azt a látszatot, mintha Paskai bíborost negatív szempontok szerint ítélnék meg idehaza. Az Ő kinevezése a régi rendszerben történt, mellyel kénytelen-kelletlen a Szentszék is együttműködött. És így a mostani vezetőségváltoztatás a vatikáni politika bírálataként is felfogható. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Új püspökkari elnök - 1. folyt.
|
Róma szempontjain kívül azt is lehetett tudni a tegnapi döntés előtt, hogy a püspöki kar egyes tagjai néhányszor elégedetlenségüket fejezték ki Paskai bíboros tevékenységével kapcsolatban. Egyházi körökben többen szigorúan erre azt mondják: saját tehetetlenségüket vetítették ki a bíborosra.
Szintén egyházon belül sokan úgy vélték, hogy a bíboros úr mellett Seregély István egri érsek és Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök neve merülhet fel a választással kapcsolatban.
A tegnapi döntés után a leglényegesebb kérdés: mi a jelentősége, van-e egyáltalán jelentősége, hogy új elnöke van a Magyar Katolikus Püspökkari Konferenciának?
A Püspökkari Konferencia funkciója, hatásköre jogilag nem eléggé körülhatárolt. Ezzel kapcsolatban egyházon belül is különböző vélemények ütköznek egymással. Róma központosító szándékával szemben áll ez a nézet, a helyi püspöki karok legyenek minél erősebbek. A püspöki karok tevékenysége a gyakorlatban sokkal jelentősebb, mint amire jogilag szabályozott hatáskörükből következtetni lehetne. A hierarchikus szemlélet általában is erős a katolikus egyházban, ezen belül különösen igaz ez Magyarország esetében.
Tehát igen fontos szerepe lehet a püspöki kar elnökének, ha saját szempontjait, stílusát sikerül érvényesítenie. A püspöki kar ugyanis lényeges kérdésekben is nyilatkozik. Az egész lelkipásztori koncepciót ez a testület határozza meg. Egyházon belüli személyi kérdésekről is dönt, és kijelöli, milyen legyen a katolikus egyház viszonya különböző társadalmi problémákhoz - mint például a hitoktatás kérdése, melynek kapcsán kétségtelen, hogy püspöki karon belül Paskai bíboros volt a legaktívabb, az Ő állásfoglalásai voltak a leghatározottabbak, a legmerészebbek. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Új püspökkari elnök - 2. folyt.
|
Végül mit lehet tudni a püspöki kar most megválasztott új elnökéről, Seregély István egri érsekről? Ő is azok közé a fiatalabb püspökök közé tartozik, akik friss erőt jelentenek az egyházi vezetésben. Ismert róla, hogy lelkipásztori ember, Ő foglalkozik például a képzés, a hitoktatás ügyével. Határozottan, merészen fogalmaz, nem lehet tudni azonban, hogy mennyire képvisel konzervatív irányvonalat. Bizonyára a legtöbben azt várják tőle, hogy alkalmas emberekkel körülvéve dialógusképesen vezesse a Katolikus Püspöki Kart. És nem utolsósorban azt, hogy a katolikus egyházat ne az események késztessék állásfoglalásokra, döntésekre, hanem az ő kezdeményezéseik befolyásolják az eseményeket. +++
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|