|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"Széles nyilvánosság előtt
tisztázódjon: a Vállalkozók Pártja ugyan nem szerzett mandátumot az
országgyűlési választások során, ám e tény nem azonos azzal, hogy
belépett a Parlamenten Kívüli Pártok Konzultatív Tanácsának soraiba."
SZER, Magyar híradó:
SZETA-segítség a hajléktalanoknak
"...azt gondoljuk, hogy nagycsaládot, illetőleg bármilyen
egyedülállót sem lehet az utcára rakni a mai világban. A családok
szempontjából azért sokkalta fontosabb ez az egész, mert abban az
esetben, hogyha valakit az utcára raknak, akkor a gyereket állami
gondozásba veszik - ami úgy a családnak, mint a gyereknek nem
kifizetődő, egyáltalán nem jó.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platform állásfoglalása 1.
(OS)
|
1990. augusztus 9. csütörtök - Európai Munkavállalói jogokért néven megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége első politikai-szellemi platformja. Célja, hogy kezdeményező szellemiségével versenyhelyzetet teremtsen az MSZOSZ-en belüli ,,régi,, és ,,új,, irányzatok között.
A munkavállalói érdekvédelemről napjainkban folyó vitákban egyetértés mutatkozik abban, hogy megrendült gazdasági és szociális világunkban egyre nagyobb szükség lenne erős érdekképviseletre. Ugyanakkor az érdekvédelem szétforgácsolódott, széttöredezett: a hagyományos szakszervezetek - úgy tűnik - már nem, az újonnan létrejöttek pedig még nem képesek betölteni a munkehelytől az országos politikáig terjedő érdekvédelmi feladatokat. Egyszóval: érdekvédelmi vákuum keletkezett.
A három és félmillió tagjára sokat hivatkozó MSZOSZ korábbi politikai súlya megszünt. E hatalmas szervezet politikai megjelenésének hiánya azt is jelzi, hogy az MSZOSZ mindeddig képtelennek bizonyult arra, hogy a politikai és a gazdasági rendszerváltozás kereteibe önmagát beillessze. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e szervezet nem hajtott végre számos - jelentősnek is mondható - változást. Mára azonban nyilvánvalóvá vált a változás elégtelensége. Nyilvánvaló lett az is, hogy a munkavállalói érdekvédelmi feladatokat az MSZOSZ csak akkor képes eredményesen betölteni, ha politikai szövetségesekre talál a többi munkavállalói érdekképviselet, valamint a politikai pártok köréből.
A politikai szövetségek kialakulását azonban - egyebek mellett - az is akadályozza, hogy vagyoni kérdésekben az MSZOSZ állásponját egy korábbi státus quo-hoz kapcsolódó logika alapján fejti ki, és e kérdések megoldatlansága miatt is a politikai elszigetelődés irányába halad.
Az érdekvédelemben megvalósult pluralizmus tudomásulvétele azt jelenti, hogy a vagyonmegosztásról hozott elvi döntés szellemében az összes érdekvédelmi szervezetnek azonnal biztosítani kell az alapvető infrastruktúrát. Lehetetlen állapot, hogy sem a Független Szakszervezetek Demokratius Ligájával, sem a Munkástanácsok Országos Szövetségével, sem a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséggel, sem egyéb érdekvédelmi szervezetekkel a mai napig sincs kölcsönös egyetértésen alapuló megállapodás e kérdésben.
A szakszervezeti mozgalom megújulása nem merülhet ki a múlttól való retorikai elhatárolódásban. Gyakorlati konzekvenciákat is magával vonóan kell elismerni, hogy a szakszervezetek korábban nem voltak sem valódi érdekképviseletek, sem valódi testületi önkormányzatok, hiszen egy állampárti rendszerben nem is lehettek. (folyt. köv.)
1990. augusztus 9., csütörtök 18:17
|
Vissza »
|
|
Az ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platform állásfoglalása
(2. rész)
(OS)
|
Így azt is el kel ismernünk, hogy a szakszervezetek tulajdonában lévő vagyon egy része valóban kényszertagságból ered. A szakszervezetek állampárti kényszerjellege egyrészt abból következett, hogy azokba ,,illett,, bellépni. E kényszerjellegen az sem változtat, hogy azt nem erőszakszervezetek, hanem a politikai intézményrendszer mőködésének logikája teremtette meg. Erősítette azt a jelleget az is, hogy a szakszervezetek szintén beépültek a paternalista állami redisztribució rendszerébe, ahol az állampárt osztotta ki a szakszervezeteknek is a feladatokat, és rendelte azokhoz - közvetlenül vagy közvetve - a pénzforrásokat. (Ilyen például az üdülés és az üdülőkkel kacsolatos szakszervezeti kezelői jogok kérdése, melyet szintén rendeznünk kell.)
Fel kell ismernünk: szövetségest a mai politikai erők között az MSZOSZ nem fog találni, amíg ezeket a valós tényeket el nem ismeri. Ezért kezdeményeztük a Magyar szakszervezetek Országos Szövetsége ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platformjának megalakítását, egyben elhatároztuk, hogy a politikai nyitás jegyében első javaslatunkat megtesszük. Kezdeményezzük, hogy a szakszervezeti vagyon rendezésének kiinduló állapota 1948 - azaz az állampárt kialakulása előtti helyzet - legyen. Az 1948 utáni ingatlanvagyon-növekmény kerüljön egy szociálpolitikai célokat (nyugdíjosok, nagycsaládosok, pályakezdő fiatalok, rokkantak, mozgássérültek, munkanélküliek stb.) szolgáló alapítványba. Ezen ingatlanvagyon ugyanis kényszertagság esetén is a dolgozók befizetéseiből keletkezett, így azt csak a munkavállalók, nyugdíjasok édekében szabad felhasználni. Az alapítvány rendeltetésszerű felhasználása széles társadalmi ellenőrzés mellett történjen.
Az alapítvány létrehozása előtt gondosan ügyelni kell arra, hogy azok az ágazati szakszervezetek ne veszítsék el alapvető infrastruktúrájukat, melyek 1948 után jöttek létre.
E javaslatunk alapján parlamenti indítványt kezdeményezünk. Ebben arra is kitérünk, hogy az aktív foglalkoztatottak nem csak alkalmazottakként voltak kényszerszerveződéseknek tagjai, hanem mezőgazdasági dolgozókként, kiskereskedőkként, kisiparosokként, szellemi szabadfoglalkozásúakként stb. is. Így a TOT, SZÖVOSZ, KIOSZ, KISOSZ stb. mint nem valódi testületi önkormányzati szervek is jelentős vagyont halmoztak fel tagjaik befizetéséből. Ezért azt javasoljuk, hogy a szakszervezetek vagyonelszámolását ne tárgyalja a parlament e szervezetek teljes körétől elkülönítetten. (folyt. köv.)
1990. augusztus 9., csütörtök 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platform állásfoglalása
(3. rész)
(OS)
|
Vagyis az aktív foglalkoztatottakat körbefogó kényszerszervezetek összessége helyezze a kényszertagság következtében létrejött vagyont a szociálpolitikai célokat szolgáló alapítványba.
A szakszervezeti vagyon kérdésében - miként az összes egyéb érintett szervezet vagyonát illetően - természetesen a platform tagjainak nincs döntési illetékessége, csupán erjesztőként kívánunk fellépni e bonyolult kérdések megoldásának megtalálása érdekében.
Javasoljuk, hogy e kérdésekről a többi munkavállalói érdekvédelmi szervezettel, az érdekképviseleti intézményekkel és az illetékes kormányzati szervekkel azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások.
(OS)
1990. augusztus 9., csütörtök 18:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|