![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"Széles nyilvánosság előtt
tisztázódjon: a Vállalkozók Pártja ugyan nem szerzett mandátumot az
országgyűlési választások során, ám e tény nem azonos azzal, hogy
belépett a Parlamenten Kívüli Pártok Konzultatív Tanácsának soraiba."
SZER, Magyar híradó:
SZETA-segítség a hajléktalanoknak
"...azt gondoljuk, hogy nagycsaládot, illetőleg bármilyen
egyedülállót sem lehet az utcára rakni a mai világban. A családok
szempontjából azért sokkalta fontosabb ez az egész, mert abban az
esetben, hogyha valakit az utcára raknak, akkor a gyereket állami
gondozásba veszik - ami úgy a családnak, mint a gyereknek nem
kifizetődő, egyáltalán nem jó.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A privatizálás radikális útja
|
![](../img/spacer.gif)
-----------------------------
München, 1990. augusztus 8. (SZER, Mérlegen) - Piacgazdaság nélkül nem lehetséges gazdasági felemelkedés, viszont az erőforrások privatizálása nélkül nem jöhet létre piacgazdaság -, továbbá a privatizálásnak gyorsan kell megvalósulnia, mivel sokéves, vagy évtizedes késlekedése a gazdasági lemaradás fokozódásával lenne egyértelmű. Van-e tehát mód a magyar gazdaság gyors, radikális privatizálásra? Ezt a lehetőséget vizsgálja ezen a héten Vadász János:
- A hazai privatizációs kísérletek alig egyéves múltra tekinthetnek vissza, és mindenesetre van annyi hasznuk, hogy feltárták, melyek a privatizálás járhatatlan útjai.
Járhatatlan útnak bizonyult a tavalyi úgynevezett spontán privatizáció, amelynek során a diktatúrát kiszolgált gazdasági vezetők próbálták önmagukat felruházni tulajdonosi jogokkal. A kísérlet a társadalom indokolt és egyöntetű felháborodásába ütközött, és ma már nincs többé politkai erő, amely ezt a kísérletet támogatni merné.
Ennek során derült ki az is, hogy a gazdaság privatizálását nem lehet a külföldi tőketulajdon térhódítására építeni. Az igaz, hogy a külföldi tőkének ebben a folyamatban fontos szerep jut, de nyilvánvalóan nem lehet egy gazdaság erőforrásainak a zömét külföldieknek eladni, mert ez egyrészt politikailag elfogadhatatlan a társadalom számára, másrészt a külföldi tőke amúgy sem hajlandó megvenni a magyar gazdaság zömét -, sőt: még valamirevaló kisebb hányadát is csak akkor, ha már életképes piaci közegbe illeszkedhet, amelynek aktív főszereplői a szuverén magyar magántulajdonosok.
Az új, szabadon választott kormány fokozatos, lépésről-lépésre előrehaladó privatizálási terve pedig két alapvető problémába ütközik. Az egyik az eladandó állami tulajdon értékelése. Piac és piacgazdaság híján senki sem tudja, mennyi az egyes állami vállalatok értéke, ami bizonytalanná teszi az eladást - már csak azért is, mert az állam hajlamos ezt a tulajdont önkényesen túlértékelni, mivel az eladásokat - teljesen hibásan - más célokra felhasználható bevételi forrásnak tekinti. (folyt.)
1990. augusztus 8., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|